Banner Zoltán (szerk.): Szó, eszme, látvány (1920-2000) (Marosvásárhely, 2002)

Csutak Levente: Gondolatok a képtár(am)ban

Gondolatok a képtár(am)ban válik teljessé. Végtelen folyamat is lehet ez a kibontakozás. Bármilyen magyarázko­dásnál tartalmasabban beszél a költő: S a fény, a fény, az örökkön beígért, örökkön dugdosott, záporozó földi fény bombáitól gyönyörű testem robban, szétomlik húsom rózsaszín cafatokban... EGYÉTEK! (Farkas Árpád)- Még hogyan nyilvánul meg a szóban forgó világszorongás?- Visszaugrom az időben. Az első ilyen rekviemgrafikám címe Paradicsom. A hetvenes évek elején készült. A bibliai témából kiindulva viszonylag tökéletes grafi­kai eszközökkel igyekeztem egy „tökéletlen új világot” teremteni. Nem az első em­berpár paradicsoma volt ez már, hanem az utolsóé. A Tudás fája rémes halálfává, atombombává lombosodott. Ádám Einsteint idéző, hamvadó csontváz, mellette Éva áll atommagú tiltott gyümölccsel kezében. A pusztulás hirosimai jelképei. Az önma­gával, saját értelmével (értelmetlenségével) meghasonuló, cinikusan szembeforduló ember kálváriája ez a kép. íme, az ember, aki világmegváltó, ugyanakkor világfel­gyújtó fáklyát tart kezében. Ezért idézőjeles a Paradicsom. Apokaliptikus látomás, elrettentő példakép. Csodálkozom, hogy egy bukaresti kiállítás után eltűnt. Az ilyen kép nem lakásba való dísztárgy.- Vannak ezeknek a hátborzongató látomásoknak antitézisei is?- Nyilván ellensúlyozó, megnyugtató grafika-sorozat is készült, mely jobban meg­felelt a ’89 előtti elvárásoknak is. Itt van például a Keletkezés, vagy az Evolúció, me­lyeknek felemelő, derűs fényei tisztaságot, szépséget, csupa harmóniát sugallnak. A születést, az új életet dicsőítik.- Képtáradban történelmi, irodalmi és tudományos vonatkozású arcképsorozato­kat is látok, milyen szándékkal készültek?- A nagy magyarok, nagy erdélyiek arcképcsarnokát jelentős évfordulók alkalmá­val készítettem. Apáczai, a 17. századi Magyar Encyclopaediáját kezében tartó tudós­filozófus heliocentrikus világképével kapcsolódik kedvenc témakörömhöz. Körösi Csorna Sándor nagy útja bontakozik ki az arcképe körül forgó tibeti buddhista Élet­kerék átértékelt felhasználásával. A sorozatban láthatók többek között Mikes Kele­men, Rákóczi Ferenc, az 1848-49-es szabadságharc hősei, a két Bolyai, Kós Károly, József Attila is.- Mattis Teutsch János, a konstruktivista-expresszionista művész városában élő grafikus alkotói fejlődésére érvényes-e az a megállapítás, hogy a dekorativitás, a geo­metriai látásmód jegyében fogant forma és az e formát összetevő apró részletek tar­talmilag is összefüggnek, hogy egy spirálvonalban visszatérő, önmagát mindig maga­sabb szinten újrateremtő művészetről van szó? Gondolok itt egy műalkotás filozófiai üzenetére is.- Brassó földrajzi fekvését a magas hegyek geometriája és a síkság vízszintes parcelláinak kontrasztja jellemzi. Olyan természeti és urbánus környezet, amely 309

Next