Szikszai Mária: Szövegek, képek, kultúrák (Marosvásárhely, 2010)
Bevezetés
BEVEZETÉS Két, 2006-2009 között párhuzamosan végzett kutatás eredményeit tartalmazza a jelen kötet.1 Mindkét helyszínen a vallásos élet valamely, a szakrális művészetekkel is kapcsolatban álló kérdésköre foglalkoztatott. A két tanulmányban alkalmazott megközelítés is hasonló, amennyiben mindkét esetben korábbi időszakokban született szövegekből származó adatokra alapozott képet igyekeztem megragadni és kiegészíteni egyéb, történeti, egyháztörténeti, néprajzi, művészettörténeti adatokkal. A kiindulópontot mindkét esetben egy-egy egyházi forrás jelentette: Kaplonyban a plébánia fontos eseményeit rögzítő História Domus, Füzesmikolán egy mirákulumkönyv, amelybe egy kegykép körüli csodásnak tartott eseményeket jegyezték fel. A Szatmár megyei Kaplony mai lakói többségükben a hajdan ide telepített svábok leszármazottai. A Károlyi grófok telepítették ide és a környékre a svábokat a 18. század elején, és ők hívták a ferences szerzeteseket is Kaplonyba. 1719-1986 között szinte folyamatos volt a ferencesek jelenléte a faluban. Ez alól kivételt képeztek például azok az évek, amelyek alatt a ferences szerzeteseket internálták egész Erdély területén. 1986 után megszűnt a ferencesek jelenléte a faluban, majd 2008 augusztusában visszatértek, és ők vezetik a helyi Szent Antal plébániát is. A falu plébánosai rendszeresen feljegyezték a História Domus lapjaira azokat az eseményeket, amelyeket az egyházi, közösségi, szociális életükben fontosnak éreztek. A kutatásomat főleg erre a forrásra alapoztam, és ahol lehetett, kiegészítettem az egyéb irattári forrásokból származó adatokkal. A másik helyszín a Kolozs megyei Füzesmikola, ahol az elbeszélések szerint 1699-ben könnyezett egy Mária-kegykép. A könnyező kegykép a források szerint később Kolozsvárra került, és a 18. században számos feljegyzés készült a körülötte tapasztalt mirákulumokról, csodás gyógyulásokról. így köti össze ez a kép a két helyszínt, Füzesmikolát és Kolozsvárt. A szakirodalom felváltva nevezi füzesmikolainak vagy kolozsvárinak a kegyképet, de mondhatjuk azt is, hogy a helyszín nem más, mint a kegy1 A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíja keretében végeztem. 5