Jakab Sámuel: Termőföldünk az őstelevény. Talajismertető (Marosvásárhely, 2004)
23. A műtrágyázás hatása a talajra
További kedvező hatás a növények beltartalmi változásaiban mérhető fel. Ide sorolhatók azok az esetek, amikor a műtrágyákban foglalt tápelemek nagyobb mennyiségben találhatók a trágyázott növényben, mint a trágyázatlanban. Ez a termesztett növények takarmányozási- és tápértékét növeli. Más esetben a tápanyag felvételét egyéb kedvező tulajdonságok kísérik, mint pl. nagyobb fehérje-tartalom, kedvezőbb aminosav-eloszlás, nagyobb cukortartalom vagy jobb fagyállóság, kedvezőbb szárszilárdság. Sok esetben még kevéssé ismertek azok a hatások, amelyeket a kis mennyiségben szükséges mikrotápelemek váltanak ki a növény fejlődésében. Azt azonban már ma is tudjuk, hogy a bór, a cink, a mangán, a réz, a molibdén és a vas elengedhetetlen a növényi élethez, és hogy hatásuk nemcsak a termés mennyiségét befolyásolja, hanem kiterjed a növények anyagcsere-folyamatainak szabályozására, és ezen keresztül a gyümölcsök béltartalmának harmonikussá tételére, a színeződésre, ízanyagok képződésére stb. (Győry; 1984). 23.2. A MŰTRÁGYÁZÁS POTENCIÁLIS KEDVEZŐTLEN HATÁSAI Az előbbiekben felsorakoztatott sok előnye ellenére tisztában kell lennünk azzal is, hogy a műtrágyázás mint a természetes tápanyag-gazdálkodásba való külső beavatkozás magában hordozza azt a veszélyt, hogy helytelen alkalmazása környezeti ártalmakat okozhat. Elsőként a talaj tápanyagkészletének gyors kimerülését kell említenünk. Első pillanatra ellentmondásosnak tűnik, hogy tápanyagok bevitelével a talaj tápanyagkészlete szegényebbé válhat. Itt azonban a hibás, helytelen tápanyagbevitelről van szó, amikor az egyoldalú műtrágyázás, egyetlen tápelemnek a bevitele idézi elő a természetes tápanyagkészlet más elemeinek gyors felhasználását. Ha például egyoldalú nitrogén-műtrágyázással növeljük a termést, az nagyobb tápanyagfelvételt jelent a többi elemekből is, s amennyiben a talaj tápanyag-utánpótló képessége vagy tápanyagtőkéje kisebb, mint a megnövekedett tápanyagigény, akkor a talaj kimerülése következhet be. A tápanyagharmónia felborulásával megváltozik a termények béltartalma is, és ez kihat a növényevő állatok s majd az ember táplálkozására. A harmónia felborulása természetesen nemcsak a makrotápelemek esetében állhat elő, hanem egyensúlyi zavarok jelentkezhetnek a mikrotápelemeknél is. Tovább követve a talaj tápanyag-gazdálkodása és a műtrágyák közötti öszszefüggéseket, szólni kell a különböző tápanyagok között fennálló kölcsönhatásokról, ami jelentős mértékben módosíthatja a felvehetőségüket. Részben az antagonista tápelemek, részben pedig a egymás felvehetőségét segítő tápelemek jönnek számításba e téren. (Nem térünk ki itt részletesen e problémakörre, erre majd az agrokkémiai részben kerül sor, éppen csak utalunk rá.) Legismertebb a kedvezőtlen N : K arány, a K : Mg és a C : N arány hatása, de ehhez hozzá kell 227