Kabay Lizett: Világszarvas, világtáltos (Marosvásárhely, 2008)
14. Fejezet. A tündér neve és körforgása
KABAY LIZETT • VILÁGSZARVAS, VILÁGTÁLTOS TÁRGYILAGOSÁN Hitelesíti a mondottakat, hogy a más-más fedőnéven szereplő hatalmak, így a Nap, Hold, szél, viharfelhők feszültsége, mint emberéletemberhalál oka a háttérben egymásba mosódik, s ha nem a jeltan eszközeivel közelítünk feléjük, homályba vesznek. Csak előítéletektől mentes fővel deríthető ki, hogy a tündérkirálynő, a „hétféle Boldogasszony”, a kalotaszegi Madárasszony és az életfonalat eregető égi bába ugyanannak az ősanyának a káprázata, amely kezdettől fogva kísérte népünket. A sokféle Boldogasszony is ősanya, eredendően nem más a Kisboldogasszony és a Nagyboldogasszony. Kisasszony a szűz újhold, Nagyasszony, Szülőboldogasszony a kikerekedett telehold, s lehetséges, hogy az alakját napról napra változtató Hold harmadik szakának, fogyásának, eltűntének a tünékeny tündérkirálynő a képviselője. (A Hold részletes mitológiájának magyar vonatkozásairól A táltos színeváltozásában írtam.) A Kriza gyűjtötte Mirkó királyfi című hősmesében a katonákat az alvilágban szövi „egy vén ördöngös szüle”. (115) Ez a bába nemcsak a 91. Részlet a Sopronban napvilágra került vaskori urnáról; csillagfejü, csillagfényű, fehéret-feketét egyesítő, nehezékkel ellátott orsót tartó alakvésete: VILÁGBÁBA. más gyermekét segíti világra, ő maga is szülőanya. Sajnos senki sem gondolt rá, hogy ha a világtengely mentén fent is, lent is működő bába csatára vezeti a hadseregét, nem közönséges harcot kezdeményez, hanem égiháborút. Villámot szór, istennyilát lő, szövőszéke dörgő csattogása kíséretében. Fegyvertárába tartozik utódának, a boszorkánynak a forgószele, a haragvó táltos keltette vihar, jégeső, sárkánnyal terhes felhő, a bika, viharistenek hátasa. Ősi hitvilágunk bármely pillanatában kitörhet a vihar, nemhiába tartanak bennünket harcias fajtának. Mitológiánk egének főszereplői az időjárás urai. A szarvassá változott tündér fején hordja a villámot idéző agancsvillát. További utánjárástól újabb, a viharkeltés körébe tartozó adatok felismerése várható. A tárgyi hagyaték két- és háromágú villámkötegei - a tulipán előzményei - jó útmutatói a kutatónak. A kalotaszegi Magyarvalkón (Váleni) boszorkányos-babonás hely volt az „ördöngös szüle” emlékét őrző Bábató, a faluvégen kerekedő kis tengerszem. Bár a partjait takaró vízi növényzet egyre beljebb szövi a tükrét ellepő szőnyeget, a valkai öregek még feneketlen voltát és név szerint ismert áldozatait emlegetik. VILLÁMLIK, DÖRÖG Gyűlnek a viharfelhők a tündérvilág egén. Vajon merő véletlen, hogy a perzsa tundur jelentése ’dörög’? A hangutánzó szó régiségét szavatolja, hogy az indoeurópai nyelvek szétválását megelőzően közös volt és ma is él az angol thunder, a német donner, a latin tonutru ’dörgés’ alakjában. Az angol thunderbolt ’mennykő’. Nem kevésbé kényes „véletlen” párhuzamot kínál az óskandináv istenek rangsorában a másodiknak, Thornak a neve, ami a szintén ismerősen hangzó angolszász Thunor-bó\ (Hunor?) rövidült. Pais Dezső hivatkozik Borovszkyra, akit szintén érdekelt a thunder- Donner-tündér összecsengése. így idézi a M. Tud. Akad. történetíróját: „Borovszky Samu a német jövevényszavak közé iktatja be a tündért, úgy, hogy megfelelői között a középfel90