Bán András: Haris László. Részletekben az egész (Budapest, 2020)

Apokrif

tervezőknek - persze számos szűrőt, dramaturgiai tanácsot, filmátvételt közbeiktatva - viszonylag szabad kezük volt. A Pannóniának 1971-től Kecskeméten is működött műterme Mikulás Ferenc veze­tésével, 1979-ben pedig a Varga Csaba vezette pécsi Exilon Filmstúdióból alakul pannóniás műterem. 1982-ben indul a Balázs Béla Stúdió Experanima projektje, amelyben neoavantgárd képzőművészek készítenek kísérleti animációs filmeket (Iványi-Bitter 2009). M. Tóth Éva visszaemlékezése szerint: „Két Experanima-sorozat készült volna, de csak az első valósulhatott meg. A második sorozat nem az első körben kiesett terveket jelentette, ebben szerepelt volna többek közt az én Erdély Miklóssal közös tervem is, Gáyor Tiboré, Haris Lászlóé, Legéndy új terve, Szirtes Andrásé, és más kollégáké" (M. Tóth 201 A: 180). Haris László pontosítása: „A Pannóniában készültek kísérleti filmek a költségvetés maradékaiból. Dolgoztam együtt Háy Ágival, Rákóczy Gizivel, Türk Péterrel, Csáji Attilával, Kisfaludy Andrással, Molnár Péterrel, Rajk Lászlóval, Vajda Bélával, M. Tóth Évával, másokkal. Az én kísérleti tervem, a fotó-animáció megvalósult az Ah, Amerika! című filmben, az Apokrifban és még pár helyen." Milyen szerepe volt egy fotósnak az animációs filmeket gyártó stúdióban? Idézzük Harist. ..Reisenbüchler olyan animációs filmes volt, mint költőnek József Attila: egyszerűen nincs rossz filmje. Magányos fickó volt, majdnem minden filmjében egyedül dolgozott, általában otthon. A Pannóniába beszélgetni járt be. De ezek nagyon fontos beszélgetések voltak. Nálam, a fotólaborban például órákon keresztül tartó meg­beszélések folytak. Ugyanis kiderült, hogy erkölcsileg alapvetően egyetértünk a dolgok megítélésében. Akkoriban műfényfilmre dolgoztam, mint általában a filmgyárak. Elkészült valamelyik munkája, talán a Verne-film vagy az Isten veled, kis sziget!. Mutatom neki a fotókat. Azok elvben azonosak a filmkockákkal. Azt mondta, nagyon szépek, biztosan abszolút egzaktak, de valahogy kicsit melegebbnek kellene lenniük. Csináltam egy szűrősorozatot, újra elő­hívtam a képeket. Az egyikre azt mondta, ez az. Magenta 10-es Wratten-szűrő. Vékony, majdnem mintha üveg lenne. 20­30-tól látszik a színmódosítás. Tehát a tökéleteshez képest hiányzott egy 10-es magenta Sanyinak. Attól kezdve a Reisenbüchler-filmek jeleneteit ezzel fényképeztem végig, és szerinte töké­letesek voltak. 183

Next