Pintér Judit: Mesterek és hazák. Írások a magyar és olasz film/kultúráról (Budapest, 2022)
Mesterek - magyarok
96 MESTEREK-MAGYAROK A hatvanas évek magyar filmjeinek fényképezése Perneczky Géza értelmezésében a húszas-harmincas évek folklorisztikus avantgárdjának volt az adaptációja. Ez a folklorisztikus stilizáció szerinte kétszeresen is megkésett, egyrészt mert az egyetemes művészet már túllépett ezen a korszakán, másrészt „a magyar vidék is elvesztette folklórba merevült archaizmusát”.76 A Cigányok esetében azonban az alkotói magatartás szigorúsága nem engedi, hogy a folklorisztikus stilizáció esztétizálásba vesszen. Sára a képek ritmusával az archaikus életforma és a modern világ ütközésének disszonanciáját húzza alá. Perneczky bírálata Sára Sándor következő dokumentumfilmjét, a Vízkeresztet éri, amelyben szerinte a kiegyensúlyozott képi harmónia hivatott „a folklór szépségével itatni át a változások történetét. Ez a szépség pedig önmagában, funkciótlanul nem létezik, ezért alkalmazása is öncélú díszítésekre vezethet”.77 A „himnikus ragyogású” záróképet hozza példaként, amely egy tágas képkivágatban ábrázolja a korcsolyázó kisfiúkat, akik a nézőnek háttal, a napnak kitárulkozva, „angyalszárnyakkal” siklanak szerteszét a befagyott tóvá terebélyesedő jégen. Perneczkynek kétségtelenül igaza van, amikor a gyönyörű záróképnek és a komor, együttérzést keltő feliratnak (egymillió magyar él tanyán) az ellentmondására hívja fel a figyelmet. A Vízkereszt korábbi képei ugyanakkor nem rejtegetik a tanyasi emberek életének nehézségeit, a sárban taposást, a járhatatlan utakat, a háziállatok etetésének nyűgeit. Az elbeszélés középpontjában álló esemény, Shakespeare Vízkeresztjének bemutatása a buszon érkező vendégművészek előadásában, már-már mesei közösségélményt teremt.78 Sára Pro patria (1970) című, a Nagy Háború századik évfordulóján, 2014-ben is nagy hatású montázsfilmje - saját fotói és korabeli archív anyagok felhasználásával - az 1. világháborús emlékművek hamis heroizmusát állította szembe az erőszakos történelmi eseményeknek kiszolgáltatott ember szenvedéseivel a nyolcvanas évek műfajteremtő hosszú dokumentumfilmjeinek alkotói törekvéseit előrevetítve. Kósa Ferenc is a BBS-ben készíti Sára operatőri közreműködésével a József Attila ihlette Öngyilkosság című rövidfilmjét, a már 1965-ben leforgatott első közös játékfilmjük, a Tízezer nap dobozból való kiszabadulása és Cannes-i sikere évében, 1967-ben. 76 Perneczky Géza i.m. 77 Uo. 78 Uo.