Szegő György: Műleírás. Válogatott művészeti, építészeti írások 2008-2020 (Budapest, 2020)
Műcsarnok
Mint a roll és a többi tánczene között.”180 És a képeken ott van sok — ma már csak néhai — erdélyi zenész mester is, akiktől a nomád nemzedék átvette a stafétabotot. A „nomádok” egyik legnagyobb hatású mestere, Kallós Zoltán éppen e sorok írásának idején hunyt el, kilencvenkét esztendős korában. Hogy kikből állt a nomád nemzedék? Zelnik könyvének képeit lapozva és saját emlékeim szerint sorolom a mozgalom vezéralakjait: Csoóri Sándor, Halmos Béla, Sebő Ferenc, Budai Ilona és a Vízöntő. Faragó Laura, Ferencz Éva, Tímár Sándor, Koltai Gergely, Czakó Gábor, Gaál Emil, Éri Péter, Sipos Mihály, Farkas Zoltán (Batyu), Zsuráfszky Zoltán. A Boróka együttes, a Muzsikás, a Bihari Táncegyüttes, a Téka, Sebestyén Márta, a Mákvirág, a Jánosi együttes, a Fanyűvő együttes. Ismét Zelniket idézem: „.. .A táncházmozgalom igazi szellemi vezetője Csoóri Sándor volt. Ő volt a hetvenes években a magyar kulturális élet garabonciás szelleme. Rendkívüli helyzetérző tehetséggel egyensúlyozott a lehetőségek és a lehetetlenségek között [...] ehhez az egyensúlyozási készséghez egy cizellált nyelvi szinten előadott esszéisztikus gondolkodás társult. Többek között Németh Lászlótól és József Attilától ihletetten és a szürrealistáktól »fertőzötten«.”181 Emlékezésében idézi Csoóri állítását: „A kultúra — lett légyen népi vagy magaskultúra — mindenkor közösségeket teremtő erő. Ahol megnyilatkozik, épp a fejlődésről derül ki, hogy az igazi haladás: nem az egyirányú előretörés, hanem a mindenirányú kiteljesedés. Dolgunk tehát élni az idő közepében, élni egy nép szellemiségének a közepében.. .”182 A Nomád nemzedék két kötetének középpontjában a Fiatalok Népművészeti Stúdiója által szervezett alkotótáborok és a Makovecziskolának nevezett fiatal építészek tokaji és visegrádi alkotótáborainak kreatív, régi-új értékeket teremtő tevékenysége áll. A népi mesterségeket újra művelő táborokból néhányat érdemes felsorolni: Fadd-Dombori, Csillebérc, Balatonszepezd. Ezekben Vidák István és Nagy Mari, Landgráf Katalin, Szatyor Győző, Székely Piroska, Rácz Erzsébet, Rácz Antal és a többiek építettek jurtát, kemencét, boronaházat és vesszőhajlékot. Nem szabad kihagyni Csete György és a Pécs Csoport tevékenységét sem. A Pécs Csoportban Csete Ildikó, Blazsek Gyöngyvér és más művészek közvetlenül vitték tovább a népművészetből tanult anyaghasználatot, technikákat a kortárs textil- és bútortervezés területére. Az építészetben Csete és Makovecz iskolateremtő 180 Bodor Ferenc, Parasztzenészekről , Nomád nemzedék, u.o. 181 Zelnik, u.o. 182 Csoóri Sándor, Élni az idő közepén (1971) — u.o. 325