Szekfü András: Így filmeztünk. Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból (Budapest, 2018)

Máriássy Félix (1919-1975) - Máriássy Judit (1924-1986): "…akkor én már egy egész más kocsisorra gondoltam"

...akkor én már egy egész más kocsisorra gondoltam" 141 szörnyű viszonyok voltak. Nagyon jó hangulat volt. Sokaknak ez volt az első filmje, például Illés György operatőrnek, először vágott Szécsényi Ferencné, Pécsi Sándornak, Ruttkai Évának, Sallai Kornéliának első filmszerepe volt. Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy nagy kedvvel csináltuk. Minden pontosan ki volt előre dolgozva. A kész film viszont teljes csőd volt. Minden fórumon megbukott, a közönségnél, a Színház- és Filmművészeti Szövetségben. Sz. A.: Hivatalosan miért bukott meg? M. F.: Azért, mert nagyon sematikus volt. Sz. A.: A munkások, akik a forgatás közben lelkesedtek a filmért, megnézték? M. F.: Igen. Örültek, hogy látják önmagukat, a gyárukat. Sz. A.: Hogyan lehetett ezután továbbmenni? M. F.: A film kikerült Karlovy Varyba, ahol a legjobb forgatókönyv díját nyerte el, óriási szovjet sikerrel. Amikor Sadoul a L'Humanitében egy oldalt írt róla, akkor rehabilitálódott. Illés György Kossuth-díjat kapott érte, de én már ebből nem nagyon profitáltam. M. J.: Te is majdnem kaptál, de aztán meggondolták. M. F.: Ennek köszönhetem, hogy tudok oroszul olvasni, mert el akartak kül­deni a Szovjetunióba aspirantúrára. Végül is azért nem küldtek ki, mert akkor kellett volna megcsinálnom a Hétköznapi hősök című filmet. Sz. A.: Mennyire nehezítették meg a politikai elvárások a Kis Katalin házassága készítését? M. F.: Ha a forgatókönyvet elfogadták, teljesen szabadon lehetett dolgozni. Pudovkinnak nagy szerepe volt ennél a filmünknél. Például annál a jelenetsor­nál, amikor a szabotáló főmérnök kimenekül a műhelyből, Ajtay valamit kicsa­var a gépből, aztán felnéz, ott látja Sztálin és Rákosi képét, ezektől megijed, és kimenekül a műhelyből. Kicsit dermedten hallgattuk Pudovkin előadását, ami­kor ezt a jelenetet eljátszotta. Én ugyanis nem hiszem el, hogy valaki egy képtől megijedjen, még akkor sem, ha az Rákosi vagy Sztálin. Rettenetesen kiagyalt helyzet. Pudovkin sem gondolta, hogy mi ezt szó szerint megcsináljuk. M. J.: Nem emlékszel jól. A Kis Katalinnal bajban voltunk. Mikor elkészült, megkezdődtek a macerák: hol az vb-titkár, hol az ellenség, hol a termelési fe­lelős? Amikor a pótfelvételek következtek, akkor jött Pudovkin. Azt mondta, hogy neki tetszik a film, és hogy mi fiatal emberek vagyunk, természetesen té­vedtünk. Amikor a pótfelvételeket leforgattuk, mindenki szégyellte magát. Az így elkészült filmet levetítették Révainak. Révai József sokkal jobb ízlésű és igényesebb ember volt, hogysem úgy lelkesedett volna a filmért, mint Molnár Miklós vagy Méray [Tibor] - Pudovkin nagyon védett bennünket, hogy igen, ez nagyszerű, ez az új élet! Aztán megjelentek a kritikák, és mennybe ment a film. Én József Attila-díjat kaptam, és fölvettek az írószövetségbe, anélkül, hogy

Next