Braham, Randolph L. (szerk.): Tanulmányok a holokausztról IX. (Budapest, 2018)

A holokauszt előtt

BOCK JULIA egyetemen, és főszerkesztője lett két kiemelkedő tudományos orgánumnak, a Zeitschrift für Psychoanalysének és az Imagónak. Publikációs tevékenysé­­gének legfontosabb terméke egy gyűjteményes kötet megjelenése volt Psychoanalysis of Behavior címmel. Radó Sándor legfontosabb érdeme a pszi­­choanalitikus oktatás megszervezése volt, amivel a viszonylag új diszciplínát Amerikában bevezette. A csoport többi tagja, akik a második világháborút közvetlenül megelőző periódusban jöttek, már a második emigrációs hullám részeként, mind aktívan segédkeztek a pszichoanalízis elterjedésében. Ale­­xander Ferenc263 nevéhez fűződik a ״Chicago School” megalapítása, ahol az intellektuális kapcsolatokkal szemben az emocionális viszony elsődlegessé­­gét hangsúlyozták mint a meghatározóan gyógyító faktort a pszichoanalí­­zisben. Alexander lett az egyetemi pszichoanalitikai kar első vezetője, a Chi­­cago Psychoanalytic Institute megteremtője, ahol a pszichoszomatikus kon­­cepciót helyezte kutatásának középpontjába. New York és Chicago után Denverben is alakult analízisközpont. Spitz René Árpád,264 aki előzőleg Bécs­­ben, Párizsban és Németországban tanított, 1939-es emigrációja után először különböző egyetemeken vendégprofesszorként adott elő, majd miután а Со­­lorado egyetemre került, és elnöke lett a Denver Psychoanalytic Societynek, kutatási területén, a kora gyermekkori mentális és emocionális fejlődés té­­makörében publikált alapvető műveket. Színes kutatási témák jöttek létre a magyar emigráció megjelenésével. Bak Róbert265 európai tapasztalatokkal érkezett Amerikába, és a New York Psychoanalytical Society tagjaként, mint Einstein vendégelőadó szerepelt. Magyarországon József Attilát kezelte, és cikkeket írt patológiai eredményeiről. 25 cikke jelent meg különböző nyel­­veken a pszichózis, a perverzió és az agresszió témaköréből. Róheim Géza266 az antropológia és a pszichológia egymásra hatásával foglalkozott, kidolgozta a kultúra ontogenetikus teóriáját, amely szerint a kulturális különbségek alapvetően egy közösség által megélt gyermekkori traumák felnőttkori ma­­nifesztációi, amelyek különböző intézmények kialakításában is megnyilvá­­nulnak. Ő lett az első antropológiaprofesszor Magyarországon, majd kuta­­tómunkát végzett Ausztráliában, az Egyesült Államok délnyugati területén, Melanéziában és Szomáliában. Számos publikációja közül hat monográfiája alapműnek számít. Rendkívüli személyiség volt Rapaport Dávid,267 aki egy időben Róheimmel, 1938-ban jött az Egyesült Államokba. Először a Mount Sinai kórházban, majd a Menninger klinikán, Kansasban dolgozott, míg igaz­263 Marmor, i. m. 264 Lásd https://www.encyclopedia.com/psychology/dictionaries-thesauruses-pictures-and­­press-releases/spitz-rene-arpad-1887-1974 (letöltve 2018. szeptember 5.). 265 International Dictionary of Psychoanalysis, I-III, szerk. Alainde Miiolla, New York, Gale Group, 2005,146-147. 266 Encyclopedia Britannica, lásd https://www.britannica.com/biography/Geza-Roheim (le­­töltve 2017. december 4.). 267 MÉL http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/. 208

Next