Braham, Randolph L. (szerk.): Tanulmányok a holokausztról VI. (Budapest, 2001)
A holokauszt után
VÉGSŐ ISTVÁN Vitéz balázsfalvi dr. Kiss Endre222 (Nagykőrös, 1886. január 17-?) jogász, polgármester, lapszerkesztő, Kecskemét thj. város főispánja (1938. április 29,- 1944. április 2.) volt. Valószínűleg letartóztatták, további sorsáról nincsenek információk. Hlatky Endre223 (Nagyvárad, 1895. július 4.-Róma, 1957. július 11.) rádióigazgató, sajtófőnök, szerkesztő, 1940 ősze és 1944 tavasza között Nagyvárad főispánja volt. Magyarország német megszállása után lemondott főispáni tisztségéről. 1944. szeptember 9-én a miniszterelnökség sajtóállamtitkára lett. A Lakatos-kormány az MTI és a Rádió kormánybiztosává nevezte ki. 1944. október 15-én ő volt az, aki a Horthy-proklamáció beolvasását a rádióban bejelentette. 1944 végén nyugatra emigrált, majd Olaszországba kőitözött.224 Dr. Viczián István225 (Tápiószele, 1874. június 24,-Toronto, Kanada, 1959. április 3.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja (1941. november 15.- 1944. április 26.) székfoglaló beszédében (1941) a fajvédelem, a fajtisztaság fontosságáról beszélt. ״Százszázalékos nemzeti keresztény magyar társadalom” volt a célja, az első és a második zsidótörvény kiterjesztése az élet min-222 1913-ban ügyvédi vizsgát tett. 1914-ben a szerb harctérre került. 1916-ban az orosz, 1917-ben az olasz, majd a román frontokon küzdött. A Kecskeméti Közlönynek 5 évig főszerkesztője is volt. 1925-ben tiszti főügyész lett. 1934-ben megválasztották Kecskemét város polgármesterévé. 1938. április 29-én Kecskemét város főispánjává nevezték ki; 1944. április 2-ától a Közellátási Hivatal államtitkára lett. Lásd http://www.myheritage.hu/ FP/custom.php?s=43224451&pageID=5 (letöltés ideje 2013. március 11.). 223 Jogot végzett 1917-ben. 1919-ben sajtóelőadó lett az ellenforradalmi kormánynál, majd a Külügyminisztériumban dolgozott, később pedig a Miniszterelnökség sajtóosztálya alkalmazta. 1928 és 1931 között Bethlen István miniszterelnök személyi titkára volt. Károlyi Gyula kormánya idején (1931-1932-ben) vezette a sajtóosztályt, 1933-tól 1940-ig műsorigazgató volt a Magyar Rádiónál. Irodalomszerető és -pártoló volt. 1942-ben elősegítette egy Ady-emlékhely kialakítását; rádiós műsorigazgatóként támogatta József Attila műveinek szerepeltetését a rádióban. Francia nyelvből mintegy 200 kínai verset fordított magyarra. Kordics Imre, Apa és fia is Várad főispánja volt, Bihari Napló, Nagyvárad, 2012. augusztus 17. 224 Uo. 225 Középbirtokos család sarja volt. Tanulmányait Besztercebányán és Szolnokon végezte. Budapesten jogi egyetemre járt. Európai tanulmánykörútra ment. 1896-ban fogalmazógyakornok a Belügyminisztériumnál. 1917-ben miniszteri tanácsos, 1921-ben helyettes államtitkár, 1931-ben pedig államtitkár lett. 1920-tól 1944-ig volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. 1920-ban a Keresztény Községi Párt színeiben jutott be a fővárosi törvényhatósági bizottságba is. 1922-ben és 1926-ban a nagykátai választókerületben az Egységes Párt jelöltjeként szerzett országgyűlési mandátumot. 1930-ban a budapesti törvényhatóság örökös tagjává választotta, illetve felsőházi tag lett. 1945 után Németországban, Brazíliában, majd Kanadában élt. Viczián István, Életem és korom - Pest vármegye főispánjának emlékiratai, Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága - Ferenczy Múzeum, 2007,11-262. 456