Hahn István: A próféták forradalma, vallástörténeti és történelmi tanulmányok - Zsidó tudományok (Budapest, 1998)
Mester és társ
jégveréstől sújtott szőlősgazda oly sokszor idézett keserű-gúnyos felkiáltása Istenhez). A tárgytörténeti kutatásnak egy műfajilag összetettebb szintjét képviselik azok a terjedelmesebb tanulmányok, amelyek egy-egy bibliai, legendás vagy mondái motívum eredetét, illetve szerteágazó történetét elemzik: mindig a legszélesebb, esetenként a képzőművészeti dokumentációt is felvonultató érveléssel és adatolással. Csak példaként említem a nyelvek különválásáról (״bábeli nyelvzavar”) kialakult képzetekre vonatkozó kutatásait, melyek a nyelvelmélet ókori és középkori előzményei és kezdetei számára is relevánsak, továbbá a Káin és Ábel áldozatának a füstjéről szóló több tanulmányát. Itt különösen szembetűnő az, hogy a látszólag periferikus téma kutatása módszertanilag is milyen fontos következtetésekre vezethet; adott esetben arra, hogy egy mondái (legendás) motívumnak lehet primer képzőművészeti eredete is: Káin és Ábel áldozatának ábrázolói (akiknek sorát Scheiber egészen az ókeresztény művészet koráig vezeti vissza) látható módón lévén kénytelenek bemutatni az egyik áldozatnak elfogadását, a másik visszautasítását az Úr által: ezt úgy oldották meg, hogy az elfogadott áldozat füstje égnek száll, az elutasítotté a földön kúszik. Tehát itt az illusztrációra való kényszer hozza létre a maga mondáját, nem egy már meglevő legenda igényel képi ábrázolást. Hasonló illusztratív művészi szándék hozta létre — mint egy másik tanulmányból kitűnik - a ״fanyűvő Sámson”, a fát tépő óriás képzetét, amelynek ugyancsak nincs bibliai alapja. Tárgy történet, folklór és irodalomtörténet mellett külön fontos területe Scheiber Sándor működésének a történelem és kultúrtörténet, régészet és epigráfia. A magyarországi zsidóság történetének az ókorig visszanyúló kutatását fontos alkotásokkal gazdagította: ő kezdeményezte és szerkesztette a Magyar Zsidó Oklevéltár új folyamát, amely nemcsak a hazai zsidóság, hanem (részben kiegészítő tanulmányai révén) az egyetemes magyar művelődés- és gazdaságtörténet fontos forráskiadványa. Ide tartozik a magyarországi zsidó feliratok (a római Pannónia provincia időszakától a XVII. sz. végéig terjedő) gyűjteményes kiadása: ugyancsak kiemelkedő vallás- és művelődés-, egyben művészettörténeti érték. Ez a két forráskiadvány az egész hazai zsidóság történetének megírását új megvilágításba helyezi. Kiemelkedő jelentőségű továbbá Scheiber régészeti munkássága: ő értelmezte többek között a budai és soproni középkori zsinagógákat, és a feltárási eredményeket felhasználta a középkori zsidóság vallási szokásainak jobb, pontosabb leírására is. Szóró-243