Hárs György Péter (szerk.): Túl az óFerenczián. Válogatás Ignotus pszichoanalitikus vonatkozású írásaiból - Nepeś - Múlt és Jövő pszichológia (Budapest, 2010)
Túl az óFerenczián... Hárs György Péter: Utószó
HÁRS GYÖRGY PÉTER: TÚL AZ ÓFERENCZIÄN... 261 addig nem látott dolgokat. A tenger és az anya(i)ság képzete a közgondolkodás része volt. Az más kérdés, hogy ezt Ferenczi beemelte a pszichoanalízisbe, és ebben lehetséges, hogy Ignotus versének is része volt. Az ״analitikus” Ignotus. ״Annyit éltünk mi különben szegény nemzedék, mint semelyik előttünk.” - írja Ignotus az első Utószóban (Ignotus: 1925a). Nyitva maradt persze a kérdés, hogy miért is vonzódott Ignotus - a Ferenczihez fűződő barátságon, a minden új iránti nyitottságán és személyes érdekeltségén, saját lelki problémáinak megoldandóságán túl - a pszichoanalízishez.35 S bár erre már csakúgy történt utalás ebben a dolgozatban, mint arra is, hogy mit gondolt Ignotus a pszichoanalízisről, a - vélhetőleg ideiglenes - válasz megadásával, úgy érzem, még adós vagyok. Annyit talán leszögezhetünk, hogy bár a pszichoanalízist Ignotus differenciáltan kezelte, ezt az első Freud-utószóban általa leírtak is igazolják, semmiképpen sem tekinthető ortodoxnak, és nem vádolható meg azzal, hogy a Nyugátba ne fogadta volna be a többi pszichoanalitikus irányzatot. Jelentetett meg írásokat individuálpszichológusokról (Adlerről36, Kulcsárról37, Székelyről38 kettőt is) és 35 Hogy mi is lehetett Ignotus saját lelki problémája, azt csak találgatni lehet. Az egyik bújtatott önvallomás abból az évből való, amikor Freud Önéletrajzát fordította és Utószavait írta: ״Pszichoanalízisben a kisfiú jó darabig inkább hajlott Alfréd Adlerhoz, mint Freudhoz, s kis bűneinek lesújtottságában trouvaille gyanánt találta meg magában a männlicher Protestet. De mióta Freud megírta a Jenseits des Lustprinzips füzetet, s ebben az alapvető emberi gyönyör-vágy alján még alapvetőbbnek a halál vágyát jelölte meg: a kisfiú visszatért Freudhoz. Mert a kisfiúnak gyakran elszorul szíve, gyakran áll, ha nem látják, könny a szemébe, s régi eltökélése, hogy nem fog várni huszonnégy vagy hány éves koráig, mint Weininger várt volt, hogy megölje magát. Ilyen ez a kisfiú. Ezeket gondolja ez a kisfiú. Hogy én ezt honnan tudom? Istenem, most negyven esztendeje én is ilyen kisfiú voltam...” (Ignotus: 1925c) 36 Alfred Adler (1870-1937): osztrák orvos és pszichológus, pszichoanalitikus. 1910-től a Bécsi Pszichoanalitikus Egyesület elnöke. 1911-ben kiválva a pszichoanalitikus mozgalomból létrehozta az individuálpszichológiai irányzatot. 37 Kulcsár István (1901-1986): nőgyógyász, individuálpszichológus, József Attila barátja. A Magyar Cionista Szövetség alelnöke, 1945. 1950-ben kivándorolt