Heller Ágnes: Olvasónapló 2015-2016 (Budapest, 2016)

Augusztus

Minden életrajzíró szelektál. Fejtő számára Hei­­ne művében a költészet mellett a politikai pub­­licisztika volt a legfontosabb. Heine remek filozó­­fiai munkái, irodalomkritikái, képkritikái nemigen érdekelték. Ez a tükörszimmetria azonban nem megy az elemzés hitelességének kárára, legfeljebb még szerethetőbbé teszi a könyv tárgyát. Hasonló karakterek sorsa egészen különböző­­képpen alakulhat, egyaránt beleszól a genetika és a történelem. Heine egy meghatározatlan betegség­­gél élt több, mint nyolc esztendeig együtt s a mai értelemben fiatalon s karakteréhez híven nevetve halt meg, József Attila öngyilkos lett. Fejtő majd­­nem száz évet élt testi és szellemi egészségben. Heinével szemben, akinek az élet adósa maradt, Fejtőnek visszafizette az élet azt, amivel tartozott: a szeretetet. Mind az áldás, mind a szerencse ­­hogy Thomas Mannt idézzem - ״felülről” jön. Miután Fejtő Heinét magyarul idézi, felidéztem magamban, ahol tudtam, a német eredetit. De ez csak a versek esetében ment, ott sem mindig. Hei­­ne Fejtő által idézett prózai írásai közül egyeseket nem ismertem így hát ״segédkönyvként” használ­­tam egy több mint hatszáz oldalas német gyűjte­­ményt (Prinzessin Sabbat), nem az ״ellenőrzés”, ha­­nem a ״megértés” szempontjából. Megtaláltam Heine levelét Goethéhez (Fejtő elemzi), továbbá a Heine-Varnhagen-levelezést, amit nemcsak érdé­­késnék, de meghatónak is találtam. (Különösen a Rachel halálakor írottakat és sok minden mást.) Még egy másik ״segédkönyvet” is kezembe vet­­tem Fejtő Heine-könyvének jobb megértése szem­102

Next