Horváth István: Szerkesztő a vészkorszakban 2. Levelek Illyés Gyulához 1935-1945 (Budapest, 2016)
4. Fejezet. "Valaki" - Hollós Korvin Lajos levele Illyés Gyulához 1941 karácsonyán
Szerkesztő a vészkorszakban 1939-ben Vajthó anthológiát ad ki:224 ״Valaki”a tanácsadója, 1941-ben a második Vajthó-anthológián225 már csak a neve szerepel Vajthónak, ki mögött valójában ״ Valaki”szerkeszti.226 Persze, ha mindenki szerepel benne, én akkor is kimaradok: ahol ״Valaki” szerepel, mindenünnen kimaradok s ״Valaki” csaknem mindenütt szerepel, félelmetes ember! (Schöpflin irodalomtörténetet írt,227 fiatalokat illetően tanácsadója: fia s fiának barátja: ״ Valaki”.228 Kimaradt a nevem, malgré de Nyugat-pályázat stb.) De jönnek a távolabbi, közvetett és bonyolult hatások. Hogy csak egyetlen példát ragadjak ki: miután mindenünnen kimaradok, kihagy Illyés Gyula is az Emlékalbumból229 - ez csak természetes -, pedig sok olyan név szerepel ebben, kinek jóval kevesebb köze volt Babitshoz, mint nekem.230 (Ezen már nem csodálkozhatom, hiszen tudok Illyés régi ellenszenvéről, mely láthatatlan ereken csak megerősödhetett, ha nem is ismerem ennek az ellenszenvnek az indítékát.) S az évek folyamán egyre képtelenebb s dijfamálóbb híreket hallok magamról lekövethetetlen kerülőutakon. Tanácstalan vagyok. Tehetetlenségemben elhatározom, hogy leütöm a hírek terjesztőjét, de akit lefülelek, kétségbeesetten mosakszik: ő nem mondta, csak hallotta és nem tudja, kitől, s különben is cáfolattal adta tovább. Példa: Kárpáti AuréP31 az Otthon-körben232 tesz 224 VAJTHÓ L, Új magyar költők (Budapest 1936). 225 VAJTHÓ L., Mai magyar költők (Budapest 1941). 226 A második Vajthó-antológia létrejöttéről Tolnai Gábor számolt be egy hosszú interjúban: a kötetet teljesen egészében Radnóti Miklós válogatta (saját magát is), Vajthó László csak az előszót írta meg. Bővebben: Az angyali Radnóti. Tolnai Gábor interjúja Szalai Sándorral in Magyar Tudomány (2009/11. szám) 1368-1380. Közreadta: Csapody Tamás. Lásd még bővebben: GYARMATI II. kötet, 78-79. Már 1942-ben kitudódott, hogy Radnóti Miklós szerkesztette a második Vajthó-antológiát: a Vigiliában (1942/1. szám, 25-26.) Horváth Béla írta meg Látszat és valóság. Mai magyar költők, avagy az irodalom alvilága címmel. 227 Schöpflin Aladár (1872-1950) 1939-ben megjelent A magyar irodalom története a XX. században című műve. 228 Schöpflin Gyuláról (1910-2004) van szó, aki szoros barátságban volt Radnóti Miklóssal. Bővebben: SCHÖPFLIN GY., Szélkiáltó (Budapest 1991); FERENCZ GY, Radnóti Miklós élete és kőitészete (Budapest 2005); GYARMATI I-II. 229 Illyés Gyula 1941 szeptemberében adta ki a Babits Emlékkönyvet, ez a kötet hidalta át a Nyugat utolsó száma (1941. augusztus) és az Illyés Gyula által szerkesztett Nyugat-utód, a Magyar Csillag első száma (1941. október) közötti időszakot. (Lásd bővebben a 2. fejezetben.) Az emlékkötetbe valóban nem került be Hollós Korvin Lajos. 230 Az alperes nem nyugszik 265-276. 231 Kárpáti Aurél (1884-1963) író, kritikus. 232 Az 1891-es alapítású Írók és Hírlapírók Otthon Köre (vagy röviden: Otthon Kör) magyar írók, hírlapírók és művészek 1948-ig fennálló budapesti klubja volt a Dohány utcában. Az Otthon Kör már megalakulásától kezdve igen népszerű volt és - mivel a közvetlen közelében volt a Hét szerkesztősége, a New York Kávéház és az Athenaeum Nyomda és Kiadó épülete is - rövidesen az irodalmi élet egyik központjává vált.- 122 -