Horváth István: Szerkesztő a vészkorszakban. Illyés Gyula és a Magyar Csillag (Budapest, 2014)

Jegyzetek

7 Kornfeld Móric (1882-1967) közgazdász, nagyiparos. 1905 és 1918 között a Ganz-Danubius Gyár igazgatója, majd vezérigazgatója volt, majd az 1920-as évektől a Weiss Manfréd Művek igazgatója. Az említett, SS-szel kötött szerződés értelmében ő is elhagyhatta az országot 1944- ben. 8 A tárgyalt időszakban a Kornfeld-család tulajdonában volt az 1820-ban épült kastély Iregszem­­csén. 9 Illyés-hagyaték, autográf, 2 oldal. 10 Az említett könyv ismeretlen, a levélhez mellékelt kritika pedig nem maradt fenn az Illyés­­hagyatékban. 11 Várnai Zseninek Peterdi Máriával közösen írt, 1943 augusztusában megjelent Mint viharban a falevél című önéletrajzi regényéről van szó. A szerzők által dedikált kötet megtalálható az Illyés­­hagyatékban. 12 Ottlik Géza A drótszemüveg című művének fiktív főhőse. 13 A Mátrai Gyógyintézet mátraházai egységének építési munkálatai az 1924-ben megalakult Tuberculosis Elleni Küzdelem Országos Bizottságanak kezdeményezésére 1927 nyarán kezdődtek meg. Az építkezés befejezését követően 1932. június 15-én nyílt meg Kelet-Közép-Európa leg­­modernebb és Magyarország legnagyobb közegészségügyi intézménye, a Mátrai Magyar Királyi Gyógyintézet mely a korabeli férőhely kapacitásokhoz mérten kiugróan magas, 300 ágyas befő­­gadó képességgel várta a TBC-ben és egyéb légzőszervi megbetegedésben szenvedőket. 14 Illyés-hagyaték, autográf, 1 oldal. A pontos dátum olvashatatlan. 15 Illyés-hagyaték, autográf, 2 oldal. 16 Sándor Kálmán recenziói a Magyar Csillag 1943-as évfolyamában (14., 20. és 24. szám) jelentek meg a Figyelő rovatban. 17 Illyés műve folytatásokban jött a Magyar Csillagban, de a lap 1944. áprilisi betiltása miatt nem kerülhetett sor a mű teljes közlésre. 18 Utalás Babits Mihály Húsvét előtt (1916) című versére. 19 Sándor Kálmán dachaui nyilvántartási lapja: vezetéknév: Sándor; keresztnév: Koloman; szüle­­tett: 1903. 01. 14.; születési hely: Neupest; érkezett: Budapest; fogolyszám: 129913; érkezés: vonattal 1944. november 18-án; státusz: magyar zsidó. Bővebben: http://stevemorse.org/dachau/dachau.html. 2012.05.29. 20 Illyés Gyula említi visszaemlékezésében (Ostromnapló, 1945, Budapest 2014), hogy a budai őst­­rom befejezése után először 1945. március 30-án találkozott Thury Zsuzsával: még akkor is két­­ségbeesetten találgatták, hogy vajon életben lehet-e Sándor Kálmán. 21 Illyés-hagyaték, 3 gépelt oldal, kézzel javítva. Ezt az előszót már közölte az Ezredvég folyóirat (2003, XIII. évf., 1. szám) kisebb hibákkal, az itt közlésre kerülő szövegben kijavítottuk a korábbi hibákat és szögletes zárójelbe tettük az Illyés által kihúzott részeket, változtatásokat. 22 Illyés Gyula József Attila Kiszombori dal (1927) című művéből idézett. Az említett verssor való­­jában így szól: ״Sándor úrnak jó keztyűje van”. 23 Illyés Gyula rosszul emlékezett: Sándor Kálmánt októberben hurcolták el és november 18-án már Dachauban volt. 24 Illyés-hagyaték, fejléces papíron, 1 gépelt oldal. 25 Település Münchentől néhány kilométerre délnyugatra. Sándor Kálmán a gautingi élményeit a Tolvajok kertje című művében írta meg (1949), a képzeletbeli Grauing városába helyezve a cselekményt. Sok további közlésben tévesen ez a - nem létező - város szerepel háború utáni gyógyulásának helyszíneként. 26 United Nations Relief and Rehabilitation Administration. Az ENSZ segélyezési és újjáépítési hivatala. 27 Moskovits János dachaui nyilvántartási lapja: vezetéknév: Moskovits; keresztnév: Johann; szü­­letett: 1923. 08. 27.; születési hely: Budapest; érkezett: Budapest; fogolyszám: 126421; érkezés: vonattal 1944. november 14-én; státusz: magyar zsidó. Bővebben: http://stevemorse.org/dachau/dachau.html. 2012.05.29. 28 Sándor Kálmán nem tudhatott az említett lapok betiltásáról, illetve esetleges háború utáni újra­­indulásukról.- 212

Next