Horváth István: Szerkesztő a vészkorszakban. Illyés Gyula és a Magyar Csillag (Budapest, 2014)
Jegyzetek
A novella nem került a lapszám elejére, hanem a 8. oldalon kezdődött. (Magyar Csillag 1944/4. szám, 192-195.) Mikes Lajos (1872-1930) újságíró, szerkesztő, műfordító. 1920 szeptemberétől Az .Est-lapok olvasószerkesztője, majd 1923-tól az irodalmi rovat vezetője, ezzel egy időben az Athenaeum lektora is volt. Mecénásként támogatott induló szerzőket, többek között Gelléri Andor Endrét, Pap Károlyt és Szabó Lőrincet (aki feleségül vette lányát, Mikes Klárát). 1930-tól a Baumgarten-alapítvány tanácsadója volt. 1948. április 17-én Bóka László, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Szegi Pál és Zelk Zoltán kézdeményezésére és az író emlékének ápolására megalakult a Pap Károly Társaság, az elnök Illyés Gyula lett. Az Illyés-hagyatékban fennmaradt Pap Károly Társasággal kapcsolatos kiterjedt levelezés még feldolgozásra vár. Illyés-hagyaték, 1 gépelt oldal. Mint említettük, Illyést már ezekben az években is erős gyomorbántalmak kínozták. Dr. Mező Béla (1883-1954) orvos, sebész, urológus. Azonosítatlan. Molnár Ákos az ún .fantom végtag- jelenséget említette. Az amputációt elszenvedettek között igen gyakoriak a hiányzó végtagban érzett tünetek (fájdalom, viszketés stb.). A holttesteket Tersánszky Józsi Jenő ismerte fel. A Molnár Ákos testvérével készült interjút idézi: KŐBÁNYAI J., A magyar-zsidó irodalom története. Kivirágzás és kiszántás (Budapest 2013), 250. Illyés-hagyaték, 1 autográf oldal. A két novella a Háló és a Pandoleon volt, Illyés mindkettőt leközölte. (Magyar Csillag 1942/7. szám, 23-24.) Dreier Julianna (1916-1945). Gelléri Andor Endre a leveleiben Juditnak szólította feleségét. Csatay Lajos (1886-1944) 1943. június 12-től honvédelmi miniszter. (Elődje, Nagybaczoni Nagy Vilmos négy nappal korábban mondott le erről a tisztségről.) Horthy kiugrási kísérlete után a Gestapo letartóztatta, Csatay ekkor öngyilkosságot követett el. Mint korábbi tanulmányunkban említettük (105. o.), Halász Gábor leszerelési kérvényét ő engedélyezte 1943 augusztusában. Ekkortájt már Gelléri Andor Endre is súlyos tüdőbetegséggel küzdött, többször került kórházba is. Illyés-hagyaték, 1 autográf oldal. Illyés még évtizedekig levelezett az özveggyel. Illyés-hagyaték, autográf levelezőlap. Illyés-hagyaték, 1 autográf oldal. A kötetet Radnóti Miklós recenzeálta. (Nyugat, 1939/5. szám, 341-342.) A Szép Szó 1936 márciusa és 1939 júniusa-augusztusa között megjelent irodalmi és társadalomtudományi folyóirat volt. A felelős szerkesztők Ignotus Pál és - haláláig - József Attila voltak, a lapban rendszeresen publikált még Vészi Endre, Salamon Ernő, Zelk Zoltán is. Zsigmond Edének három versét is közölte a Magyar Csillag, vélhetően az elküldött versei közül: a Szemérem, a Csend és a Parancs címűeket. (Magyar Csillag 1943/2. szám, 86.) Zsigmond Edének az Elszántan és szelíden után nem jelent meg több kötete. Illyés-hagyaték, 1 autográf oldal. Illyés-hagyaték, 2 gépelt oldal. Illyés-hagyaték, 2 gépelt oldal. Az ún. harmadik zsidótörvény 1941. augusztus 8-án lépett hatályba. A M. Kir. Minisztérium 1220/1944. M. E. számú rendelete a zsidók sajtókamarai, valamint színművészeti és filmművészeti kamarai tagságának megszüntetése tárgyában. Hatályba lépett 1944. március 31-én. Illyés-hagyaték, 1 gépelt oldal. A M. Kir. Minisztérium 1600/1944. M. E. számú rendelete a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele tárgyában. 1944. április 16-án lépett hatályba, tehát a fenti levél ezen időpont után érkezett. Az ország német megszállásáról (1944. március 19.) értesülő Németh László úgy döntött, hogy Illyés Gyulával együtt a felsőgödi rokonokhoz utaznak és ott várják meg a fejleményeket. Mivel 382 383 384 385 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 399 400 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410- 226 -