Kármentő Éva: Muszter. Kis magyar család- és filmtörténet a vágóasztal mellől (Budapest, 2017)

Nyolcadik fejezet

Később, néhány hónap múlva, amikor szokás szerint kiselejteztük a munkakópia kivágásait meg ismétléseit, ezt a kis tekercset a Berlin elestébői valahogy nem volt szívem kidobni. Betettem egy filmesdobozba, és felraktam a tároló legfelső polcára. Végül is a filmet 1984-ben mutatták be, őrült sikert aratott itthon is és külföldön is, és még abban az évben elnyerte a zsűri nagydíját Cannes-ban. A Szerencsés Dániel 1982-ben készült, a Régi idők focija mellett ez a film Sándor Pali pályájának másik csúcspontja. 56׳-ról filmet csinálni még mindig nem volt egyszerű dolog, de a két disszidálni készülő fiú története valahogy oldalról közelítette meg a témát, így a forgatókönyv olvasva nem látszhatott nagyon rázósnak. A kész film aztán mégis elég nagyot szólt. Kevés olyan filmre emlékszem, ahol minden muszter után úgy éreztem, hogy igen, ez hibátlan. A film harmad része vonaton játszódott, ráadásul eredeti hanggal és sok szerep­­lővel, így mindenkinek a maximumot kellett nyújtania. A szenzációs Bánk Laci,7 az első asszisztens, ha kellett, korbáccsal tartott rendet a stábban, tőle még Pali is félt, de ha lehetett, mindig vele dolgozott. Laci nagyon értette a szakmáját, már nem volt fiatal, és estére egy kicsit mindig elázott, de hogy egy ilyen filmet sikerült simán leforgatni, az az ő érdeme is volt. Szerencsés Dániel. Garas Dezső és Törőcsik Mari 7 Bánk László (1924- ) első asszisztens, forgatókönyvíró.

Next