Kelemen Gábor: Pulzáló párhuzamosok. Mitől sajátosak az asszimilálódó magyar zsidók közti barátságok? (Budapest, 2021)
Jeles magyar zsidók közti barátságok - Másodgenerációs magyar zsidónak lenni - Erős Ferenc és Stark András barátsága
26 I KELEMEN GÁBOR valami egyedit és különlegeset. Méreit a magyar pszichológiatörténet egyik legnagyobb mesterének tekintette.32 A nemzetközi szakmai előképül szolgáló gondolkodók között mindkettőjüknek Erving Goffman volt a kedvence. Az amerikai zsidó Goffman maga is többszörösen átélte a stigmatizáció általa leírt folyamatát: egyrészt a rasszista alapon történő megbélyegzést, másrészt tanúja volt elmebeteg első felesége társadalmi kizárásának. Goffman Asylums című könyvében totális intézményként írta le az elmekórházak viszonyait, a Stigma című kötetben pedig vizsgálta a diszkriminálttá válás közös elemeit, a megbélyegzettség következményeit s a stigmával való együttélés eshetőségeit. Goffman felesége erre nem talált lehetőséget és szuicidált a Stigma megjelenése utáni évben. A vidéki Stark berobbanása a magyar értelmiségi diskurzusba 1979 késő tavaszán a vidéki Stark a Valóságban megjelent „Köztetek lettem bolond” (Bak Róbert József Attila-patográfiájának újraértelmezése) című - Bókay Antallal közösen írt - tanulmánnyal robbant be a magyar értelmiségi diskurzusba. A két szerző számára Goffman stigma-koncepciója az orientációs támpont. A dolgozat mottója az ellenfelei által antipszichiáternek stigmatizált amerikai magyar zsidó Thomas Szásztól származik: „Az elmebetegség fogalma amorális és személytelen dolgot (egy „betegséget”) kínál az élet problémáinak magyarázatára”. A szerzők célja - a tartalomelemzésből ellesett technikával - az életút szociálpszichológiai dinamikájának megragadása. József Attila halála előtt a preszuicidális szindróma helyzetébe került; „nem szkizofréniában halt meg, hanem öngyilkos lett”, állapítják meg. Az élete végén teljes izolálódásba jutott költőt környezet általi stigmatizáltsága szinte tolta az öngyilkosság felé, „hiszen a közösség csak így látja megmenthetőnek az istenített költői részt, csak így, feláldozva érte az embert”, vonják le elemzésük végén a következtetést. „A maga módján - éppúgy, mint Petőfié és Radnótié - az ő halála is reprezentatív volt a forradalmáré a forradalmiatlan, közösség és perspektíva nélküli korban”, mondják zárásképpen.33 Noha a szerzők erre nem térnek ki, József Attila sorsa a magyar-zsidó együttélés különös megpróbáltatásai, viszontagságai miatt is reprezentatív. A költő végzete szinte sűrítve mutatja az együttélés problémáit. A költő gyámja anyja halála után idősebb nővérének férje, a zsidó ügyvéd, Makai Ödön volt. A családi viszonyok titkolózással, elhallgatással megterheltek. Makai és József Attila kezdetben ambivalens érzések 32 Erős Ferenc: Három pályakép a magyar szociálpszichológia történetéből. http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/ 1/erosf_ 16_4.pdf (Utolsó letöltés: 2020. április 15.) 33 Stark András, Bókay Antal, „Köztetek lettem bolond” (Bak Róbert József Attila-patográfiájának újraértelmezése), Valóság, 1979, XX (5) 77-89.