Kelemen Gábor: Pulzáló párhuzamosok. Mitől sajátosak az asszimilálódó magyar zsidók közti barátságok? (Budapest, 2021)
Jeles magyar zsidók közti barátságok - Az elgyökértelenedettek kötődésvágya - Jelűnek Morton és Róheim Géza barátsága
52 I KELEMEN GÁBOR űrt öt-öt év afrikai és közép-amerikai biometrikusi tevékenység megjelölésével töltötte ki. Ennek az állításnak a tényszerűségére vonatkozóan nincs bizonyíték. Azt viszont tudjuk, hogy 1931-ig, saját nevén, Berlinben tartott fenn lakást. Feltehetően álneve(ke)t is viselt. Berlinben élő sógora útlevele éppen a szökését követően veszett el.108 Róheim ezalatt pszichoanalízisből élt, miközben egyfajta szobatudósként a pszichoanalitikus megközelítést a néprajz területén alkalmazó művek sorát írta meg. Nézőpontja itthon nem talált követőkre, s ekkor még a nemzetközi folklórkutatás sem figyelt fel munkásságára. A hazai és nemzetközi pszichoanalitikus közösségben viszont írásai kedvező visszhangra találtak. A lélek és a társadalom szerkezetének azonosságából kiinduló, a neurózis és a kultúra egyazon mechanizmusai leírására törekvő monográfiáinak és tanulmányainak sora 1928-ra meghozta gyümölcsét. Róheim az őt mindenben kiszolgáló, fénykép- és filmfelvételek készítését is vállaló feleségével mintegy két és fél évig tartó kutatóútra indulhatott a primitív népek életének tanulmányozására. Az utazást a pszichoanalitikus görög hercegnő, Marie Bonaparte finanszírozta. A terepmunka célja nem az igazság elfogulatlan kutatása, hanem a freudizmus fő tételei, mindenekelőtt az Ödipusz-komplexus minden emberi népcsoportnál való jelenvalóságának igazolása volt. Az expedíció során mindketten maláriát kaptak, Ilonánál a szövődmények súlyosnak és maradandónak bizonyultak.109 A kutatóútról Amerika érintésével tértek haza. Róheim Chicagóban és New Yorkban tartott előadásokat, ahonnan 1931. április 4-én indult vissza Európába. Jellinek 1931. május 1- én kezdte meg működését biostatisztikusként a worcesteri kórházban. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy ekkor találkoztak-e egymással. Mindenesetre az 1938- ban Amerikába emigráló Róheim éppen ebben a kórházban kap majd állást Jellinek munkatársaként. Miközben Jellinek az 1930-as években biostatisztikusként növekvő megbecsülést vívott ki magának Worcesterben, Róheim ausztráliai és új-guineai gyűjtőmunkája feldolgozásán alapuló tanulmányokat írt, főként angolul. A csurunga népe című, 1932-ben magyarul megjelent könyve József Attilára is hatással volt, aki költészetéhez Róheim egyéb varázserővel foglalkozó műveiből is ihletet merített.110 József Attila „nagyon szerette Róheimet. Elmondta, hogy amikor meglátogatta, azzal fogadta, hogy most már egészen nagy költőnek számít, és amikor ő szabadkozott, elhárította, Róheim nagyon határozottan rászólt: - Viselje el! - Szemmel láthatóan boldog volt ezzel”, írja a zsidó nagypolgári családból származó Vágó Márta, a költő egykori szerelme és múzsája.111 108 Kelemen Márk, E. M. Jellinek, a „szabadon lebegő” alkohológus... i. m., 304-319. 109 Hadas Miklós, Hadas Miklós beszélgetése Dr. Székács Istvánnal, Replika, 1995, 19-20. 11-43. 110 Tverdota György, József Attila nyelvesztétikájának forrásai, Irodalomtörténeti Közlemények, 1986, XC (4) 373-392. 111 Vágó Márta, József Attila, Budapest, Szépirodalmi, 1975, 241.