Kőbányai János: A margón (Budapest, 1986)
A JOGNAK ASZTALÁNÁL - Sírkő Gyalog József esztergályosnak
KÁRTÉRÍTÉSI BONYODALMAK A végleges jogi vélemény - azaz döntés - kialakítása előtt még van egy olyan szerv, amely ha nem is döntést, de ajánlást ad a döntéshez. Ez a vállalati Kártérítési Bizottság. Minden dolgozó kártérítési kérelme (az özvegyéhez hasonló, kitöltött űrlapon) véleményezésre a Kártérítési Bizottsághoz kerül. A bizottság három tagból: a biztonságtechnikai és újítási csoport vezetőjéből, a szakszervezet vállalati munkavédelmi felügyelőjéből és a jogi osztály képviselőjéből áll. Általában havonta ülnek össze, s akkor az addigra összegyűlt tíz-tizenöt ügyet sorról sorra haladva átvizsgálják. Az ülésről jegyzőkönyvet vesznek fel, ennek a jegyzőkönyvnek az alapján - amely az esetek túlnyomó többségében maga a döntés is egyúttal - dönt, illetve aláír - a gazdasági igazgató. Intézkedése nyomán számviteli, könyvelési folyamatok indulnak meg. Az esetek kilencven %-ában a kártérítés tárgya a fizetés és a táppénz közti különbözet összege, elmondható, hogy a kártérítési bizottság szinte automatikusan javasolni szokta ennek a kárnak a megtérítését. Özv. Gyalog Józsefné kártérítése érkezésének mozzanatai a következőképp zajlanak (mint minden más iraté): a műszaki igazgató adminisztrátora „kézbesíti” az Igazgatási Főosztályra. Itt a főosztály adminisztrátornője aláírja a kártérítési igény másodpéldányát, ez igazolja hogy átvette, és bevezeti az Igazgatási Főosztály iktatókönyvébe az érkezés dátumát, s ugyanakkor sorszámot is ad az aktának. Ez a művelet az ún. „érkeztetés”. Ezt követően - más egyéb felgyülemlett küldeménnyel együtt — beviszi a főosztályvezetőhöz (az Igazgatási Főosztályból nyíló ajtón). A főosztályvezető átfutja az ügyet, és kijelöli az érdemi ügyintézőt, ennek nevét és a kijelölés időpontját piros tollal ráírja a levélre, esetleg az elintézés határidejét is. Ez a „kiszignálás”. Az adminisztrátomő - lehet, hogy néhány nap múlva, vagy éppen az átfutást követő öt-hat percben, amelyet állva várt 61