Kőbányai János: Fedezd fel Izraelt! (Budapest, 1990)
Izrael: modern Bábel
te Izrael államot 6 nappal a megalakulás után (1948. május 21-én), majd szintén a Szovjetunióhoz hasonlóan megszakította a diplomáciai kapcsolatokat 1967-ben, a Hatnapos háború után. Ezt a lépést ma már a Szovjetunióban is hibásnak, elhamarkodottnak tartják, s mint a „nyíltság” korszakában felszínre kerülő véleményekből és információkból értesülhettünk, a szovjet vezetés meglepődött Magyarország akkori gyors „fölzárkózásán” - ugyanis Magyarország különleges viszonyai miatt (a két-háromszáz ezres magyar ajkú izraeli népességnek erős családi kapcsolatai vannak az óhazával) ez nem volt várható, és nem is számítottak az automatikus szakításra. Az önálló politikai kezdeményezés jelei először 1984-ben mutatkoztak meg a Magyar Holocaust 40. évfordulóján, amikor az izraeli állampolgároknak, hasonló feltételekkel, mint a többi nyugati állampolgárnak, megengedték a beutazást Magyarországra. Enyhült a Magyarországról Izraelbe kiutazók elbírálása is; noha 1988-ig meghívó levelet, illetve rokonsági fok bizonyítását kellett felmutatni. 1988. január 1-jétől az utazás állampolgári joggá vált; már senki sem kényszerül be nem pecsételt vízumokkal hipokrita módon a családi kapcsolatokat titokban fenntartani, mint a „pangás” évtizedei babiloni fogságában. 1988. március 14-étől pedig már - igaz, névleg más, svájci és svéd — követségek fennhatósága alatt érdekképviseleti irodákat nyitottak Tel-Avivban és Budapesten. Itt a konzuli ügyvitelen kívül kereskedelmi, kulturális és politikai feladatokat is elláttak. Például az utóbbi éveknek az volt a fejleménye, hogy noha hiányzott még a teljes diplomáciai elismerés, az államközi és kereskedelmi kapcsolatok mégis sokkal élénkebbek voltak, mint 1967-ig. (Például az utóbbi évben az izraeli és a magyar kormány több tagja is hivatalos munkalátogatást tett.) Nagy valószínűséggel - erről több sajtóközlemény is megjelent - mire ez a könyv megjelenik, a jelenlegi érdekképviseleti irodák homlokán kék-fehér Dávid-csillagos, illetve a piros-fehérzöld zászló lengedez. (Könyvünk anyagát sajtó alá rendezve ért a várva várt örvendetes hír: 1989. szeptember 17-én Horn Gyula magyar és Mose Arensz izraeli külügyminiszter aláírta a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételéről szóló okmányt Budapesten.) A fölújult kapcsolatoknak szerencsésen már bővülő irodalmi vonatkozásai is vannak. Ez azért is segíti utazásunkat, mert egy nép lelkülete, egy ország hangulata - s különösen olyan népé, amelynek nyelvén oly nehéz beszélnünk- legjobban az irodalom közegén közvetítődik. A közelmúltban jelent meg a világszerte legjobban ismert izraeli író, Amosz Oz regénye, a Michael, Michael amely érzéki elevenséggel idézi fel az író szülővárosának, Jeruzsálemnek az atmoszféráját; valamint a Keresztül-kasul Izrael földjén 1982-ben című riportkönyv. Ez utóbbi kitűnően mutatja be az ország tengernyi politikai, etnikai, kulturális árnyalatát. (Sokadik átfésülésünk idején A Gonosz tanács hegye című, három kisregényt tartalmazó Anosz Oz könyv is megjelent.) A. B. Joshua Szeretők című regénye ugyanezt a sokszínűséget remek ízeket, szagokat, színeket felidéző, hangulatteremtő erővel egy nagyregényben ábrázolja. A Múlt és Jövő című, 1989-től negyedévenként megjelenő zsidó kulturális folyóirat rendszeresen közöl izraeli írókat, költőket. S ne feledkezzünk meg itt egy magyar alkotóról. Kardos G. György trilógiája, az Ávrahám Bogatir hét napja, a Hova tűntek a katonák és a Történet vége a mai magyar irodalom legjobb értékeihez tartozik, de az izraeli történelem egyik hű és egyik legláttatóbb tükre is. (Miután tucatnyi nyelvre lefordították, az Ávrahám Bogatir hét napja nemrégiben héberül is megjelent, nagy sikert aratva.) Nemcsak a születő állam írói krónikája, de az azokban megrajzolt figurák is - a kibucnyik, a mosávnyik, a fiatal szabre (izraeli bennszülött) —, mert igazi író festette le őket, máig érvényesek, élőek. (Jómagámat a kibucban és a mosávban ezek az olvasmányélmények igazítottak el a mindennapi kommunikációban.) Izrael: modem Bábel 1. EMBEREK Izraelnek a függetlenség kikiáltásakor körülbelül 650 ezer zsidó lakosa volt. Ez a létszám négy év alatt a duplájára nőtt. Miután megszűnt a brit fennhatóság, megnyíltak a határok és a ciprusi koncentrációs táborok kapui, ahol az Izraelben letelepedni szándékozó Holocaust-túlélőket újabb táborok zárták el az ígéret Földjétől. Izrael alapítói, s majd első tömegei tehát javarészt Európából származnak. Ők az askenázi zsidók. Az askenázi szót eredetileg a német zsidókra alkalmazták, a középkorban. Ez a jelentéstartalom 14