Kőbányai János: Magyar siratófal (Budapest, 1990)
A másság örök szimbóluma
Erdélyben ennek nem volt igazán talaja. Az erdélyi intellektuális magyarságnak jelentős része zsidó volt. S a Román Királyság jóval liberálisabb alapon működött, mint Horthyék. Volt benne antiszemitizmus is, de nem arra építették a rendszert. Persze ott is szerepet játszott a nagyon erős jobboldal. A Vasgárdisták; Mihály arkangyal légiójának hívták őket. Rettenetes szélsőségesek voltak. S amikor a németek Romániába is betették a lábukat, gyilkolták a zsidókat, saját maguk. Amikor Ceau§escuék szemére vetik a magyaroknak, hogy ők deportálták a zsidókat, elfelejtik hozzátenni, hogy ők nem deportálták ugyan, de négyszázezer zsidót ők maguk öltek meg. S csak akkor hagyták abba, amikor látták, hogy ez nem „üzlet”. Igaz, hogy ők legalább akkor abbahagyták. Mégis kétségtelen tény, hogy a húszas, harmincas években a királyi Románia liberálisabb volt, mint a Horthy-Magyarország. Például numerus clausus nem volt. Nagyon sokan Magyarországról Romániába mentek át tanulni. Akkor nem voltak úgy elszigetelve egymástól az államok, szabadon lehetett menni ide-oda. Erdély legalább annyira magyar nyelvű volt, mint román és német. Ma ez már nincsen. Horthyék nemcsak a zsidókat közösítették ki a visszacsatolás után, hanem a románokat is. Őket is munkaszolgálatra sorozták be, mint a zsidókat, ők is megkapták a szégyenbélyeget. Az egyszerű ember, ha paraszt, ha gazda, nem gyűlöli a másikat. Csak ha felheccelik. Most olvasom éppen Elek Judit forgatókönyvében - mert ő végül is megcsinálja majd, ha minden igaz, a Tiszaeszlár-filmet -, hogy az embereket menynyire el lehet szédíteni. Azt mondod nekik, hogy megöltek egy parasztlánykát, mert a húsvéti pászkához kell a vére; és elhiszik. Ha „nyomják neki a sódert”, és tudatlanok is, akkor előbb-utóbb elhiszik. Mert a történet misztikus. A másság: misztikus. A zsidó. Aki annyira más, a nyelve, a szokásai, a val202