Kőbányai János: Szétszálazás és újraszövés. A Mult és Jövő, a Nyugat és a modern zsidó kultúra megteremtése (Osiris, Budapest, 2014)
7. fejezet. A kultúra megragadása. Folyóiratok a történelem sodrában
A KULTÚRA MEGRAGADÁSA | 329 24., 25. I A József Attila zsenije körül szerveződött Szép Szó számított a Nyugat legerősebb kihívójának. Fejtő Ferenc - őt is a Nyugat fedezte fel - élete végén az új Múlt és Jövő szerzője és barátja volt. 24. 26. I A Válasz a szerzőik-javuk szintén a Nyugatból ״kinőve” - ״népi” oldalról tagadták felröptető fórumukat VALASZ SZERKESZTI: SÁRKÖZI GYÖRGY szüntetve megőrizve” átvette, folytatta a Nyugátnak azt a hagyományát, hogy mozgósítja és igénybe veszi a magyar zsidóság felhalmozott kulturális tőkéjét és ambícióját az egyetemes magyar művelődés érdekében. Ha a vezető írói és a költői már nem is, de a lap művelődési apparátusát - recenzió- és esszérovatát, fordítógárdája zömét - továbbra is a zsidók tétték. Legyenek azok a favorizált neokatolikusok, mint Sárközi György, Halász Gábor, Szerb Antal, vagy éppen a cionizmushoz közeli szerzők, mint Komlós Aladár, Kardos László vagy Keszi Imre. Ha lap megfelelt a nevezetes Németh László-i követelménynek (amelyet épp a Nyugat-alapító Ignotusszal kapcsolatban fogalmazott meg), a zsidók ״áldásos” ״helyükre szorítottságát”124, akkor az a Babits-éra Nyugatja volt. A korszakváltás nem lebecsülendő mutatójának számít, hogy az 1918/19- es évek 3-4000 körüli példányszáma 600-ra csökkent le, s a fürge, havonta kétszer megjelenő lap kénytelen volt 1933-tól havi rendszerességgel megjelenő folyóirattá lelassulni. ÁRA 120־ PENGŐ III. ÉVF. 7-8. SZÁM 1936. JUL1US-AUGUSZTUS 124 Kalangya, 1934/1. tAMÁSI ÁMM. F<M Aätii. nimm.)