Kőbányai János: Vonzások és választások a Magyarország villamoson. Egy új korszak delelőjén (Budapest, 2018)
Villamoson
- összefüggést úgysem érti az izraeli feleség, (noha balsorsából adódóan nem kerülhette el, hogy ne ismerje meg, hogy ki Ady Endre és József Attila, sőt héber fordításokban a verseiket, valamint az életrajzukat is, miért ne, ha léteznek ilyen kötetek hála a pályájukat Magyarországról indító élvonalbeli izraeli költőknek, Avigdor Hameirinek, és Itamár Jaoz-Kesztnek), sőt: a Nyugat és a régi Múlt és Jövő történetét is muszáj volt megismernie, hiszen az utóbbi újkori története kénytelen-kelletlen a sajátja is - s mi több: az életvitele nívójára is kiható bonyodalmaival egyetemben). Pedig a magyar költészet, azaz magyar kultúra iránti közömbösség az igazi oka, hogy békésen tűrik őket, sőt: átengedik a kereskedelemből befolyó hasznot, amiből garantáltan nem lesz esetleg ízlésükkel ellenkező, vagy ami még veszélyesebb: ízlésüket magával ragadó, elcsábító folyóirat, vagy könyv, s ennek folyományaként felekezettől függetlenül befogadó kórház, vagy ösztöndíjalap: sőt, a profitjuk nagy része sem marad itt, nehogy véletlen parazita módon a nyakra nőjön. (Nem is beszélve arról, hogy minden kis kínai mögött egy nagyvilágbirodalom áll, akivel egyre kevésbé tanácsos ujjat húzni, de még a török giroszos mögött is egy feltámadásra váró középbirodalom áll, amelynek a budapesti nagy mecset építési kérelmét is alig lehetett eltusolni.) Azonban nem ironizálnám el, lehet, igazságtalanul, a nem is olyan mulatságos, mert a magyar holokauszt tapasztalatából eredő kérdéseket - ugyanis el kell ismerjem, hogy más hagyni és élvezni egy idegen precízen keretek közé [123]