Somlyó Zoltán: Zsidó mezőkön. A másik élet(mű) a másik térben - Hágár 8.; Múlt és Jövő klasszikusok (Budapest, 2009)
Kőbányai János: Utószó
A másik élet(mű) a másik kulturális térben állam pedig a végső leszámolásra készült a zsidósággal szemben, aminek éles szakasza épp Somlyó Zotán halála után következett. De a költő-próféta előrelát és -érez — és megérzékít. Ha nem ezt a vészt kiáltaná (hanem verstani és újklasszicista problémákra pocsékolná az erejét és felismeréseit) — megtagadná a költő/próféta sors lényegét és funkcióját. Felelősséggel csak erről a közelgő ״máglyáról” lehet szólni, ha mással nem: a hangja szomorúságával és elkeseredettségével. E ״kötét” bevezető ciklusának a ״Dal” címet adtam, mert ez a forma annyira jellemző rá, és mint erre már utaltam, a kor új hangjainak, Erdélyi Józsefnek, József Attilának, Illyés Gyulának az előképe. Az üldözés, a kitaszítottság folyamatának megtapasztalása, mintegy tudattalanul a magyar néphez — nem a kormányához, irodalmi establishmentjéhez, történeti osztályaihoz, de a földje népéhez - fordítja, előhívva belőle az azonosulás ״szerelmes” dal-zenéjét. Az ״Ima” ciklus, valóságos új imarend. Minden nép alapvető attribútumai a nemzet ünnepei s a hozzá fűződő emlékek. Somlyó Zoltán ezen halad végig nem is egyszer az élete során. Ez a zsidóság esetében vallási ünnep is egyben. A ״Végső cél” ciklus, mindennek a nyugtalanító nemzeti létezésnek a ״miértjére” miért zsidónak lenni? - válaszkeresésre homogenizálódik. Az ״Ember” című ciklus megjeleníti kora globalizmusát — a világ (zsidóktól független) állapotát, amely mint a folyó sodra a vízesés előtt, feltartóztathatatlanul zuhan a saját bukásába. 515