Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz - Szomory Dezső Művei 5. (Budapest, 2010)
Utószó
adni arra, hogy miatta újabb fasiszta támadások érjék a Nyugatot«. A magyarázat nem kielégítő, nem is valószínű. A Nyugat ebben az időben is közölt olyan írókat és szövegeket, akik és amelyek újra s újra alkalmat adtak a konzervatívok és a jobboldal támadásaira. A halogatás, a kitérő válasz [erős eufemizmus, K.J.\ alighanem személyes okoknak is tulajdonítható, nem Babits ellenérzésének.” Kár, hogy Réz Pál nem nevezte meg ezeket az írókat és szövegeket, s vajon mi lenne a különbség a „személyes okok” és az „ellenérzés” fogalma között6? Babits „személyes ellenérzése” a zsidósággal és az általuk képviselt kulturális szerepvállalással szemben közismert a Nyugatban félbeszakítani kényszerült Kártyavár, a Tímár Virgil fia, sőt a Halálfiai regényeiből, vagy az emblematikus Magyar költő kilencszáztizenkilencben cikkétől a nevezetes aláírás-megtagadásig, amelyben a magyar értelmiség egy széles spektrumú csoportja fellépett az első zsidótörvény ellen7. (A történet „szépsége”, hogy vele szemben a zsidó Szomory gyakorolta, ha nem 6 Noha kétségtelenül szerepet játszhatott a „személyes” jellem kérdése is, hogy a nálánál kiugróan tehetségesebb művészeket - akár József Attila esetében is - nem szívesen látott a fórumon, amelyen regnált. 7 A Pesti Napló, 1939. május 5-i számában 59 nem zsidó értelmiségi tiltakozott. 394