Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz - Szomory Dezső Művei 5. (Budapest, 2010)

Utószó

adni arra, hogy miatta újabb fasiszta támadá­sok érjék a Nyugatot«. A magyarázat nem kielé­gítő, nem is valószínű. A Nyugat ebben az idő­ben is közölt olyan írókat és szövegeket, akik és amelyek újra s újra alkalmat adtak a kon­zervatívok és a jobboldal támadásaira. A halo­gatás, a kitérő válasz [erős eufemizmus, K.J.\ alighanem személyes okoknak is tulajdonítha­tó, nem Babits ellenérzésének.” Kár, hogy Réz Pál nem nevezte meg ezeket az írókat és szö­vegeket, s vajon mi lenne a különbség a „sze­mélyes okok” és az „ellenérzés” fogalma kö­zött6? Babits „személyes ellenérzése” a zsidó­sággal és az általuk képviselt kulturális szerepvállalással szemben közismert a Nyugat­ban félbeszakítani kényszerült Kártyavár, a Tí­már Virgil fia, sőt a Halálfiai regényeiből, vagy az emblematikus Magyar költő kilencszáztizenki­­lencben cikkétől a nevezetes aláírás-megtagadá­sig, amelyben a magyar értelmiség egy széles spektrumú csoportja fellépett az első zsidótör­vény ellen7. (A történet „szépsége”, hogy vele szemben a zsidó Szomory gyakorolta, ha nem 6 Noha kétségtelenül szerepet játszhatott a „sze­mélyes” jellem kérdése is, hogy a nálánál kiugróan te­hetségesebb művészeket - akár József Attila esetében is - nem szívesen látott a fórumon, amelyen regnált. 7 A Pesti Napló, 1939. május 5-i számában 59 nem zsidó értelmiségi tiltakozott. 394

Next