Cseke Péter: A teljesség sóvárgása. Irodalomtörténeti tanulmányok 1981-2016 - Magyar esszék (Budapest, 2019)
Jancsó Béla holdudvarában
zsef Attilát. A Budapesten és Párizsban egyaránt „otthonosan mozgó” Jancsó Elemér valóban feltűnt a költő környezetében, pesti tartózkodásai alatt kereste a kapcsolatot vele, dedikált József Attila-kötetekkel büszkélkedhetett. Mindez nem állítható az idősebb Jancsó fivér vonatkozásában. Legalábbis eddig még nem kerültek elő hitelt érdemlő bizonyítékok. Szellemi találkozásaikra vonatkozó adatok annál inkább - és nemcsak az Erdélyi Fiatalok és a BMT szorosabb együttműködése idejéből. A kiadásra váró Jancsók Fábián-levelezésből például egyértelműen kiderül: nemcsak József Attila kívánkozott Erdélybe, Jancsó Béla is szorgalmazta a BMT eszmei irányítójának tekintett költő kolozsvári látogatását, hogy a Kárpát-medencei haladó ifjúsági mozgalmak célkitűzéseit összehangolják. Ha viszont az életrajzi tényeket alaposabban egybevetjük, már 1924-től találhatunk olyan „nyomjeleket”, amelyek azt jelzik, hogy Jancsó Béla és József Attila szellemi találkozása törvényszerű folyamatként tételezhető. Az első erdélyi írónemzedék megszervezése után az idősebb Jancsó fivér öt évet tölt Móra Ferenc, Juhász Gyula, Szent-Györgyi Albert városában. Édesapja rábeszélésére orvosnak készül a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. Az 1924/25-ös tanévben ugyanitt tanul József Attila is, a bölcsészkaron. Nemcsak családtagjai és makói barátai rábeszélésére választotta Szegedet, vonzotta a mesterének tekintett Juhász Gyula közelsége is. Jancsó Béla először a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre iratkozott be (1921-ben), de kiábrándítóan hatott rá az oktatás konzervatív szelleme. Szegeden viszont otthonosan érezhette magát, hiszen a húszas évek elejétől már mind ott tanítottak azok a kolozsvári egyetemi tanárok, akik nem tették le a hűségesküt a román állam iránt. Kántor Lajos: A hiány értelmezése (József Attila Erdélyben). Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1980. 37., 127, 125