Cseke Péter: A teljesség sóvárgása. Irodalomtörténeti tanulmányok 1981-2016 - Magyar esszék (Budapest, 2019)
Jancsó Béla holdudvarában
el József Attila a BMT körébe, vállalt előadást annak őszi előadás-sorozatán, 1929 januárjában pedig fellépett az Ady halálának 10. évfordulóján rendezett ünnepségen, majd a február 18-án tartott nagy visszhangú Új Magyar Földesten. Tasi József 1995-ben megjelent könyvében mikrofilológiai alapossággal tárta fel József Attila „bartás” korszakának mozzanatait, Lengyel András pedig azt vizsgálta egyik tanulmányában, hogy miként alakult a költő gondolkodásmódja ebben a közösségkereső és közösségre találó periódusban. Annyi bizonyos, hogy nem csupán a magányból való kitörés szerencsés kísérlete volt ez a két esztendő, hanem a nemzeti identitáskeresés termékeny korszaka is. Lényegében akkor tudatosodik benne - akárcsak párizsi évei után Illyés Gyulában -, hogy aki a magyarság szellemi vezetésére vállalkozik, annak a „magyar föld” nem lehet terra incognita. Ismernie kell „ezer esztendős európai létünk” megszenvedett történelmi tapasztalatait és a nyugat-európai társadalomfejlődéstől eltérően alakult jelenbeli állapotát. A BMT programjának védelmében írt vitacikkének, és még inkább a BMT felhívásaként megjelent Ki a faluba című röpirat vezérgondolatainak a tanúsága szerint József Attila akkor fedezi fel mind önmaga, mind nemzedéktársai számára a korszerű nemzettudat forrásait és tartalmait. Nemcsak gondolkodását, a költészetét is megtermékenyíti a felismerés: „az emberiségnek éppen magyar mivoltunkkal tartozunk”. A költőről írt könyvében Fábián Dániel egyebek mellett azért idézi fel a nevezetessé vált röpirat keletkezéstörténetét, hogy érzékeltesse József Attila akkori gondolkodásmódját. (Ismeretes, hogy a Ki a faluba első változata Fábián nevéhez fűződik. Fábián Dániel orvos volt, tudományos előadásmódja nem felelt meg a röpirat műfaji követelményeinek. 1 Lengyel András: I. m. I. h. 2 József Attila: Magyar Mű és Labanc Szemle. Új Magyar Föld III. 1930. januárc. 62-71. 136