Cseke Péter: Trianoni hófogságban 1918-1945-1990. Eszmetörténeti tanulmányok - Magyar esszék (2020, Budapest)
V. Rokon mozgalmakkal kölcsönhatásban
tizáljunk, ha tudjuk már, hogy miről van szó, ha lelkünk ismét a néptől való lesz, ha megtanultuk a néptől a népet!”1 A költő nem azt állította, amivel e szöveg kapcsán ideológiai ellenfelei csakhamar megvádolták a „narodnyik” József Attilát, hogy az értelmiségi pályára készülő fiataloknak csak a néptől szabad tanulniuk.” Egy bekezdéssel lejjebb ugyanis Kodályt és Dosztojevszkijt idézi, hogy rámutathasson a néplélektől elszakító kozmopolita neveltetés ártalmaira. „Fel ne nőjön többé olyan nemzedék - hangsúlyozta amelyre Kodály Zoltán újfent elmondhassa: »A magyar intelligencia előbb eljutott Párizsba, mint a magyar faluba.« [...] A magyar faluban nincsenek Collegium Fungaricumok, tegyétek azzá mindegyiket!”3 A József Attila-szakirodalomból egyértelműen kiderül, hogy a költő a magyar műveltségteremtés bartókikodályi útját követte, ismerte gyűjtéseiket és idevágó tanulmányaikat, különösképpen pedig a székely népköltészet archaikus rétegeit. „Volt olyan kijelentése is - olvasható Fábián Dániel visszaemlékezésében -, hogy a legnagyobb költő sem tudja a népköltészet egyszerűségét, tökéletességét, tartalmi és formai egységét olyan egyetemes értékűvé fejleszteni, mint a népköltészet. Ezért nagy magyar költő csak az lehet, aki a néptől tanul. Különösen rámutatott arra, hogy népköltészetünk egyszerű képbeszéde szintén eredeti magyar sajátság. Ha nem lett volna az európai költészetben szimbolista irány, a magyaroknál feltétlenül megszületett volna. Attila szerint Ady Endrében vált testté, teljesen magyarrá és egyetemes művészi alkotássá a magyar szimbólum- és népnyelv.”„ Ebben az összefüggésben értelmezhető a röpirat befejezésének másnapján - 1930. június 16-án - Dsidának írt levél is, amelyben bejelenti: régi vágya, hogy szétnézzen Erdélyben. „Igazán fáj a szívem, hogy Bécset és Párizst, bár újságot árulván, megjárhattam. 1 Fábián Dániel: József Attiláról. Bp., Kossuth Könyvkiadó Sokszorosító Üzeme, 1974. 24-94. 2 Vö. Lengyel András: A ,, narodnyik ” József Attila. In: llia - írások 70. születésnapjára. Szeged, Bába Kiadó, 2004. 259-276. 3 Fábián Dániel: I. m. I. h. 4 Vo. 165