Lengyel András (szerk.): Milyen volt. In memoriam Juhász Gyula - In memoriam (Budapest, 2009)

A "vidéki" költő

rég tisztázta például, hogy Juhász Gyula Kődobás című, a Szeged 1924. augusztus 6-i számában publikált vezércikke ihlette József Attila Sírdomb a hegycsúcson című versét (amely - aligha véletlen ez - augusztus 20-án szintén a Szegedben jelent meg). Jellemzőnek kell tartanunk, hogy a vezércikk is, a vers is Ady védelmében író­dott. A halott költő nagyrabecsülése, úgy látszik, közös, összekap­csoló vonásuk volt. A kapcsolat következő - forrásokban is megfogható - állomása ismét Makóhoz kötődik. 1924. szeptember 18-án Juhász Gyula, Móra Ferenc és Réti Ödön, egyfelvonásosaik bemutatójára, Makóra látogatott. Az ekkor készült, elhíresült, Juhásztól és Mórától is írás­ban fölemlegetett közös fotón („aradi tizenhármak”) József Attila is szerepel. A szegedi nagyok, valamint a velük Szegedről szintén ki­látogató festőművész, Károlyi Lajos, s a makói Vertán Endre és Espersit János társaságában ö a legfiatalabb. Jelenlétének jogcíme e nála lényegesen idősebb és tekintélyesebb társaságban alighanem tehetsége volt, amelyet éppen Juhász elismerése igazolt a helyiek számára, amikor a fölfedező Előszót megírta. (József Attila egyéb­ként valószínűleg a színházi előadást is végigülte, erről azonban forrásunk nincs.) 6. A makói fényképezkedés másnapján, szeptember 19-én „iktatták József Attilát az egyetem polgárai közé” - ezzel ő is szegedi lakos lett, mesterével egy városba került. Paradox módon azonban éppen ez a kapcsolattartást megkönnyítő új élethelyzet nehezíti meg talál­kozásaik nyomonkövetését. Egy városban élvén, a levelezés, mint érintkezési lehetőség, kiesett, így forrásaink beszűkültek. A mozgé­kony József Attila, ha gondolt egyet, nyilván személyesen kereste föl mesterét. Ám néhány forrás így is van, amelyből képet alkothatunk kapcso­latuk alakulásáról. A Központi Antivárium egyik aukcióján 1999 novemberében bukkant föl egy dokumentum, amely mind Juhász Gyula, mind József Attila keze nyomát viseli. Ebből a dokumen­tumból tudjuk, hogy 1924. november 1-jén a két költő s a szobrász Papp József (1894-1971) a Kékgolyó nevű vendéglőben együtt 190

Next