N. Horváth Béla, N. (szerk.): Eszmélet. In memoriam József Attila - In memoriam (Budapest, 2004)
III. "Ruhát kaptam és könyvet adtam a parasztnak és a munkásnak"
konai, Vörösmarty sorsa ékes bizonyíték, hogy Magyarországon a költészet nem megélhetési forrás, ezért már pályája kezdetén biztos egzisztenciát nyújtó hivatalt vállalt. 1932-től a Nyugat társszerkesztője, 1933- tól a kibontakozó népi mozgalomnak is szellemi vezetője. Sorra jelennek meg kötetei, s ezek fogadtatása is jó. Mérvadó kritikusok írnak a legnagyobb elismerés hangján már az első verseskönyveiről is. 1934- re már háromszor mondhatja magáénak a Baumgarten-díjat. 1934-ben a Válasz egyik szerkesztőjeként levélben keresi meg József Attilát, s maguk közé hívja: „A lap összeállítói szívesen fogadnák kézirataidat s személyedet maguk között. Őszinte nagyrabecsüléssel üdvözöl Illyés Gyula.” Erre született a kategorikus és sértő elutasítás, s majd az Új Szellemi Front-vitában - nyilvánvalóan a visszavágás szándékával - „az egyke vitéz” bántó célzatú megjelölés. Igaza lehet Németh Andornak, aki a visszafogadott s „urbánussá” lett József Attila kirohanásait így magyarázza: „Baráti körben ócsárolja Illyést, bírálja kiállásait - mit is tehetne mást, hogy el tudja viselni magát? -, de tudja, hogy a mellőzöttség méltatlankodása löki ajkára a kifakadásokat.” A távolságtartásnak más okára, a Szép Szó és a Válasz elfajult vitáira világít rá Vágó Márta. Emlékezete szerint József Attila így nyilatkozott 1937- ben Illyésről: „Szeretném, ha Illyés hozzánk tartozna, de hát áthidalhatatlan dolgok vannak köztünk. Illetve én beszélek vele, ha találkozunk, csak Pali...” Az utolsó nyilvános összekülönbözés is erre a szembenállásra vezethető vissza. „Illyés Gyula és József Attila izgalmas költői párbaja” címmel a Nemzet (1937. június 8.) közli Illyés Szolga című versének két versszakát mint József Attilára vonatkozót. Majd a cikk így fejeződik be: „A poéták üzenetváltásának egyébként még nincsen vége. József Attila már költi barátságos válaszát.” Ez a Szép Szó József Attila-emlékszámában jelent meg Egy költőre címmel. „Illyés verse talán Fejtő Ferencnek szólt, de a nagybeteg költővel elhitették, hogy őt rágalmazza. A válasz is József Attila nagyságát mutatja. Hogy milyen erősen foglalkoztatta Illyés e verse, Szolgának állítod magad kezdetű sorai is mutatják” - olvasható a vers keletkezéséről a korábbi kritikai kiadásban. A vers címe - s aligha véletlenül - ugyanaz, mint amit hét évvel korábban a Babitsot támadó műve fölé írt József Attila. Amíg viszont abban a sértegetésektől, a gyalázkodástól („és idenyög a Dala-dög, az éveire mester.”) sem retten vissza, most szinte hűvös objektivitással szól. Igaz, ez a verse már másféle polémia jegyében fogant. Kései, létösszegző jellegű verseihez hasonlatosan, az Illyéssel való összeve-190