Sárközy Péter: Andata e ritorno. Római jegyzetek, 1990-2015 - Magyar esszék (Budapest, 2015)
Magyar irodalom és kultúra Olaszországban
Akadémia és az olaszországi magyar emlékek védelmében kifejtett csatározásaim, de a József Attila-életmű hazugságoktól való megtisztításáért folytatott „harcom" is eredménytelennek bizonyult. Remélhetőleg nem végleg. A rakodópart alsó kövén ülve... avagy egy „dilettáns” kutató kalandjai a József Attila-kultusz dzsungelében a rendszerváltástól máig. (Kézirat, 2014.) Még tizennégy éves sem voltam, amikor egy iskolai szavalóversenyen József Attila Kései sirató]áriak előadásával szerepeltem. Ettől kezdve ,jóbarátok” lettünk, mármint József Attila és én. Egyetemi tanulmányaim során több szemináriumi dolgozatot írtam József Attila költészetéből, tanáraim meg is ígérték a publikálást, de ez sajnos másként sikerült (egy akkor neves József Attila-kutató „építette bele” az egyetemista diák kutatási eredményeit saját munkájába). 1967-ben lettem a budapesti Eötvös József Gimnázium olasz nyelv és magyar irodalom tanára, és mint a legfiatalabb tanár, egyúttal az iskola önképzőkörének és irodalmi színpadának vezetője. A diákokkal közösen József Attila kései verseiből állítottunk össze egy irodalmi színpadi műsort, amely ugyan nem nyerte el a budapesti KISZ-bizottság zsűrijének tetszését, de Surányi Ibolya 1969-ben meghívta a produkciónkat, hogy Berek Kati József Attila vers-műsorával együtt tartsunk egy (nagy sikerű) előadást az Egyetemi Színpadon. József Attila halálának napja előtt rendezett előadásunk címe (és tartalma is) akkor, az 1956-os forradalom után 13 évvel, egy kicsit meghökkentő volt: Kiterítenek úgyis. Első igazi József Attila költészetével foglalkozó tanulmányomat, a Kései sirató elemzését, 1971-ben jelentette meg Szauder József professzor az általa szerkesztett Irodalomtörténeti Közlemények 6. számában. A tanulmányom elején kimondtam, hogy: a Kései sirató és rokon versei nem vezethetők le a Révai József—Szabolcsi Miklós— Tamás Attila-tanulmányokban kirajzolódott gyermekkori nyomorúságból, a proletársorsból. (A tanulmányt, ennek ellenére, 1980-ban 269