Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
"A legenda oda". József Attila-problémák a tények tükrében
A költő sorsa {Pesti Napló, december 17.). A balladás halott {Magyar Nap, Ostrava, december 19.). A költő halála - jobbról nézve {Összetartás, december 19.). íme a költő, aki indul magasba és mélybe {Délmagyarország, december 25. - Sajtos Gyula). Búcsúzunk tőled, József Attila! {Nagy Magyar Alföld, dec. 29.). Magyar költő tragédiája {Erdélyi Szemle, 1937. 5-6.). Egy meghasadt lelkű fiatal magyar költő megrendítő tragédiája {Magyar Lapok, december). Költő és Kora {Szocializmus, december - Fejtő Ferenc).1 Németh László egy levelében azt írja, hogy József Attilából „nagy költőt a Szép Szó és a sín csinált”.1 2 Tverdota György a József Attila-kultusszal foglalkozó tanulmányában meggyőzően mutatja ki, hogy a szárszói öngyilkosság az egész József Attila-kép alakulására meghatározó volt. „A végzetes tett érvénye visszafelé is meghosszabbíthatóvá vált [...] a költővé avatás, a piedesztálra emelés fatális módon egybeesett az öngyilkosság miatt érzett megdöbbenéssel, a belőle sarjadt kollektív bűntudat és felelősség (a bűnbak-) kereséssel.”3 Már a Szép Szó 1938 elején megjelentetett József Attila-emlékszámában jól megfigyelhető, hogy a visszaemlékezők az ott közölt Curriculum vitae és az „életrajzi versek” elemeiből építik, formálják a legendát, melyet majd József Jolán fog testvéréről írt nagyon szép életrajzi regényében összegezni, ahogy Németh László mondta, „evangéliummá” formálni. A visszaemlékezésekben, a József Attiláról írt első tanulmányokban egymásra épülve formálódnak a József Attila-életrajzok „panel-elemei” (Tverdota Gy.), a nehéz proletár gyermekkorról, a szegedi egyetemről való kiűzetésről, a Baumgarten-díj körüli mellőztetésről, Babits Mihály József Attila-ellenességéről, a szegény, társtalan „Attiláról”, akit mindenhol csak megtagadtak, betegségbe, őrületbe, az öngyilkosságba kergettek. A „visszaemlékezések” legtöbbjénél jól kimutatható, hogy nem igazi viszszaemlékezések, hanem a korábbi József Attiláról írt tanulmányokból, illetve József Attila-írásokból építkeztek. A legzavaróbb azonban az, hogy az ilyen írásokban sokszor a szerző ad József Attila szájába mondatokat, melyeket a következő munkában már mint „hiteles” József Attila-idézetet használnak fel.4 így alakultak ki a különböző József Attila-mítoszok. Elsőként a Szép Szó-emlék-1 Kortársak József Attiláról. 1. 541-619. 2 Tverdota György: JózsefAttila kultuszának kezdetei. 101.-111.: Laczkó Miklós: Németh László és a Nyugat. Új írás, 1980. 8. 102-103. 3 Tverdota György i. m. 105. 4 Sárközy Péter: Miért fáj nagyon az ismeretlen József Attila? Irodalomtörténeti Közlemények. 1993. 1. 115-123. 19