Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
Kultusz vagy manipuláció? Újabb tanulmányok
és a „szakmában” tovább él a Horváth Márton-Révai József-Szabolcsi Miklós által „dialektikusán továbbfejlesztett” József Attila-kép érvényessége. És hogy ne lehessen megfeledkezni egy finnországi kongresszuson elhangzott előadásról, az írást a konferenciát követően a Hitel folyóirat 2002. évi 9. számában is megjelentettem. Ez ismét kiverte a biztosítékot. Agárdi Péter, aki korábban az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának volt vezetője, majd újabb tíz éven át a Magyar Rádió elnökhelyettese, a rendszerváltás után, mint a Lukács-archívum tudományos munkatársa és a Pécsi Egyetem tanára, a korábbi negyven év alatt kialakított József Attila-kép védelmezőjeként lépett fel. Több kisebb tanulmány után 2010-ben egy teljes könyvet szentelt a 2005. évi József Attila-centenárium kiadványainak (József Attila és a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája. Budapest, Napvilág, 2010), és ebben az én József Attila-kutatásaimat is pellengérre tűzte. Igaz, ami igaz, a 2005-ös centenáriumi év eseményeiből én is megpróbáltam kivenni a részemet. Mivel a József Attila Társaság természetesen egy rendezvényükre sem kért fel előadónak, úgy gondoltam, hogy „dilettáns” alapon mégiscsak hozzájárulok valamivel a József Attila Emlékévhez. Mindenekelőtt Rómában megjelentettük Tomaso Kemény magyar származású neves olasz költő (baráti felkérésemre készített) József Attila-kötetét, melynek bevezető tanulmányát én írtam,' illetve Magyarországon a Szent István Társulat Könyvkiadónál szerkesztésemben és bevezető tanulmányommal megjelentek József Attila Isten-kereső versei együtt Scheiber Sándor, Sík Sándor, Kelényi István, Lengyel András, Melczer Tibor és Beney Zsuzsa József Attila Isten-keresésével foglalkozó tanulmányaival (Föl a szívvel. Az Isten-kereső József Attila. Budapest, Szent István Társulat, 2005. 248). A két kötet szerkesztése során merült fel bennem az a gondolat, hogy érdemes lenne egy nagyobb szabású József Attila-konferenciát rendezni a „hivatalos” kutatók által mellőzött témakörből, József Attila Isten-kereső verseiről, így, mint a Római Tudományegyetem Erasmus-kapcsolatainak egyik szakmai felelőse, az egyetemünkkel tudományos kapcsolatban álló ELTE Irodalomtörténeti Intézetével, a Pázmány Péter Tudományegyetemmel kötött tudományos együttműködés keretében három ülésből álló konferenciasorozatot szerveztem. Először 2005 szeptemberében Piliscsabán és Budapesten, majd ezt követően november elején Rómában a La Sapienza Tudományegyetemen és a Római Magyar Akadémián rendeztünk tudományos konferenciasorozatot József Attila istenes versei és a modern költészetben jelentkező Isten-keresés témakörében Beney Zsuzsa, Bodnár György, Jeleníts István, Kabdebó Lóránt, Kenyeres Zoltán, Lengyel András, Pomogáts Béla, Rónay László, Sipos Lajos, Tverdota 1 1 Attila József: Poesie. Ford. Tomaso Kemény. Szerk. Sárközy Péter. Roma. Lithos, Pódium Pannóniáim, 2005. 264