Sárközy Péter: „Mért ne legyek tisztességes!” József Attiláról - Magyar esszék (Budapest, 2018)
"A legenda oda". József Attila-problémák a tények tükrében
a faluba! című falukutató mozgalmat kívánó röpirata ellen:1 „Az orosz szociálforradalmárok legendás nevét újabban kikölcsönözte a Bartha Miklós Társaság fügefalevélnek. Azt takarja el vele, amit egyelőre nem akar mutogatni, szellemének fasiszta díszeit. [...] Ki a faluba! a címe annak a röpiratnak, amit a költő József Attila és Fábián Dániel, a Társaság vezetője írt - fügefalevél nélkül. S ebben a röpiratban csak úgy tobzódik a fasiszta szellem. Azzal kezdődik, hogy »hazánkban ma minden társadalmi és gazdasági kérdés: parasztkérdés.« S miután a »baloldalnak« megüzeni, hogy számára (a Bartha Miklós Társaság számára) »a Dob utcai hasznos fűszeresek bolthelyisége« nem a magyar jövendő, kiadja a jelszót: ki a faluba!, »szálljatok alá és lépjetek föl... tanuljatok népet a néptől.”1 2 A populista szellemiségű falukutató mozgalomra buzdító röpirat alapján a magyar jobboldalnak valóban voltak illúziói József Attilával kapcsolatban, nem véletlen, hogy a Döntsd a tökét, ne siránkozz! című kötet megjelenését követően Féja Géza „Szélkakas költő”-nek nevezi József Attilát az Előőrs című lap 1931. májusi számában. A Sarló-mozgalom írói is elzárkóztak a röpirattól, és a Sarló vezetősége a pozsonyi ANap című lap október 7-i számában Haraszti Sándor Korunkban megjelent cikkével ért egyet a Bartha Miklós Társaság „szélső jobboldalra” átment részével szemben. Veres András szerint Haraszti Sándor cikke alapján nevezték Moszkvában is fasisztának József Attilát.3 József Attila azonnal válaszcikket írt a Platformtervezet ellen, melyet Tamás Aladár útján Fürst Sándorhoz juttatott el, hogy vigye ki magával Moszkvába, de a válasz vagy nem jutott el rendeltetési helyére, vagy ott nem vették figyelembe (ma már csak a válasz első változata maradt fenn József Attila kéziratai között), illetve 1932-ben közöltek egy „hozzászólást” Gergely Sándor, Hidas Antal, Illés Béla és Lippay Zoltán aláírásával, melyben így módosult József Attila „besorolása”: „A proletárirodalom mellett néhány vele rokonszenvező író is jelentkezett. Ilyenek Illyés Gyula, József Attila, Kodolányi János, Háy Gyula.”4 A viszszaemlékezők szerint József Attila írt egy keserű verset is az őt ért igaztalan támadásra, de azt állítólag, Szántó Judit és Sándor Pál kérésére maga megsemmisítette. 1932-ben József Attila még a mozgalomhoz tartozónak érezhette magát. Részt vett az időközben illegálisan hazatért és a statáriális rendelkezé-1 A Bartha Miklós Társaság 1925-1944 között működött a Bartha Miklós (1848-1905) erdélyi politikus és publicista által alapított Petőfi Társaság folytatásaként, mint a fiatal pályakezdő értelmiségiek egyesülete. Fő tevékenységi köre a kisebbségi magyarság és a falukutató mozgalom segítése volt. József Attila 1930-ban Fábián Dániellel közösen szövegezi meg a falukutató mozgalom röpiratát Ki a faluba! címmel. Fábián Dániel: József Attiláról. Budapest, 1974., 1989. - Tasi József: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, i. m. 2 Kortársak József Attiláról I. 201-203. 3 Veres András: Egy méltánytalan bírálatról (Sárközy Péter recenziója). Irodalomtörténeti Közlemények, 1995.3.405^109. 4 Kortársak József Attiláról. 1.229. 79