Sebestyén Ilona (szerk.): Leltárhiány. In memoriam Domokos Mátyás - In memoriam (Budapest, 2009)

Hajnali józanság - Adósságlevél - Írósors - A porlepte énekes - Szembesülés - Nem-múló múlt - Illyés Gyula József Attiláról - Az olvasó fényűzése - A magyar esszé antológiája (1997- 2006)

nem a politikai« (Babits), »Magyarország, a képzeletbeli« (Vas)”. Ahonnan az európai és a magyar értékek transzfúziója mint megtar­tó erő érkezett folyamatosan a „földi haza” legázolt, beteg testébe. A „Hazám: a lét / - de benne ring a mérték, / mint esti kútban csil­lagrendszerek” Nemes Nagy Ágnes-i képletét e kötetre vetítve ter­mészetesen Domokos Mátyás tágabb hazája is az embert erkölcsi­értelmi lénnyé formáló egyetemesebb lét, de az „e bajos földön” született művek kútjaiban ő az európaival egybeszőtt magyar kultú­ra és történelem csillagrendszerét pillantja meg. Ez fénylik előtte orientáló mértékként, ezt tartja szem előtt minden sorában, ítéleté­ben. A „szellemi haza” szolgálata Domokos Mátyás értékrendjében egyszersmind a jövőjébe néző teljesebb magyar társadalom szolgá­latával is azonos, a két legfontosabb pillére pedig e szolgálattevő magatartásnak: a szeretet és a türelem. A szeretet, amely Domokos irodalomértelmezésében etikai, me­todikai, sőt ismeretelméleti komponensként jelenik meg. Nemhiába írta kedves Pilinszkyjének a Rejtezkedő Isten című írásában megfo­galmazott gondolatait mottóként egyik tanulmánya fölé: „Szeretet nélkül közelítve a világhoz könnyen érezhetjük értelmetlennek, képtelennek a teremtést. De nemcsak a teremtést, hanem emberi világunk szeretetének műveit is. Kívülről nézve a szeretet élete megközelíthetetlen.” A művészi teremtés értékeit Domokos Mátyás belülről nyitja fel tehát. Azok körzetéből tekint a külső, a teljesebb világra, és nézet, ízlés, stílus alapján a műalkotások, a szeretet e magasrendű müvei között nem ismer különbséget. Az új évezred küszöbéről még innen, de maradéktalanul vallja Weöres Sándornak azt a már réges-régen megfogalmazott toleranciaelvét, amelyet újabb irányzatok mint friss találmányt írtak fel zászlaikra: „Nem az­zal közeledni hozzád vagy bármihez: Ilyet és ilyet akarok, megfe­lelsz-e? hanem azzal: milyen vagy? mert olyannak óhajtalak sze­retni, amilyen vagy” (Az új évezred szelleme). Ezért fér meg béké­ben könyvének lapjain annyiféle egymástól eltérő módon gondol­kodó, látó író, mint például Szentkuthy Miklós és Illyés Gyula, Tandori Dezső és Baka István, Szabó Lőrinc és Németh László, Mándy Iván és Hajnóczy Péter. A tét ezekben az írásokban nem 240

Next