Zékány Krisztina (szerk.): A kárpátaljai magyarság a 21. században. Esszék, tanulmányok - Magyar szemhatár (Budapest, 2018)
Zubánics László: A kárpátaljai magyarság szülőföldjén való megmaradása elsősorban gazdasági fejlesztésekkel oldható meg
A SZÜLŐFÖLDÖN VALÓ MEGMARADÁS GAZDASÁGI... kozottan szükség van arra, hogy új, haladó, talajcentrikus, környezetbarát szemléletet, illetve technológiákat vezessenek be. fokozottan szükség van a talajoltásra, a baktériumtrágyák alkalmazására. Alkalmazása révén nem csupán a terméshozamok emelkedhetnek számottevően. Emellett ugyanis javul a talaj szerkezete, víz-, levegő- és hőgazdálkodása, növekszik a humusztartalom, kedvezően alakul a talaj pH-értéke, javul a műtrágyák alkalmazásának hatékonysága. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy a lazább talajnak köszönhetően kisebb lesz a talajművelő gépek vonóerő-szükséglete, és ezzel észrevehetően csökken a traktorok üzemanyag-fogyasztása. Végül, de nem utolsósorban, mivel a baktériumtrágya természetes anyag, lehetővé teszi a biogazdálkodást is. Kitörési lehetőség a zöldség- és gyümölcstermesztés Évekkel ezelőtt egy kárpátaljai szakmai konferencián megfogalmazódott a cél: Kárpátaljának kedvező földrajzi-éghajlati adottságait kihasználva zöldségtermesztő nagyhatalommá kell válnia, úgy, hogy meghatározó piaci tényezőként legyen jelen a többmilliós nyugat-ukrajnai piacon. Ha egyes falvak (Nagymuzsaly, Bene, Feketepatak, Dercen, Fornos, a két Dobrony, a két Gejőc, Péterfalva stb.) kertészeinek teljesítményét nézzük, akkor könnyedén kijelenthetjük, hogy a fejlődés töretlen, jó úton járnak, ám ha a lehetőségeket számba vesszük, és szembenézünk azzal a ténnyel, hogy a megannyi mezőgazdasági társulás és a számtalan egyéni termelő veszteséggel termel, akkor bizony belátjuk, hogy igen 85