Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
Kutatási eredmények - szakmai teljesítmények
mányról Bólcay Antal, Finta Gábor, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály és Veres András.313 A korábban is már gazdagon elemzett József Attila Kosztolányi-párhuzamok most is felszabadították többek tudományos fantáziáját, ami annál is érdekesebb, mivel Babits helyett mai irodalomtörténet-írási mainstream Kosztolányit modernebb, horribile dictu „jobb" költőnek tartja, mint Babitsot, s a József Attila felől is táplált Kosztolányi-kánon egyúttal Babits „ellen" is irányul.314 A centenárium meghozta a Németh Andor-kutatások fellendülését is,-315 a Márai Sándor - József Attila-kapcsolat szintén érdekes diskurzusra vall.316 A korábban sokat tárgyalt Szabó Lőrinc - József Attila-kapcsolat most kevesebb figyelmet kapott,317 bár a 2005. novemberi miskolci konferencián - tudomásom szerint egyelőre publikációs nyom nélkül szóba került; érdekes tanulmány foglalkozik viszont Kodolányi János József Attila-képével.318 A Fejtő Ferenc - József Attila-kapcsolat - amelyet alapvetően intenzív baráti és világnézeti természete és a „túlélőnek" a költő halála utáni hét évtizedes hűsége ellenére sem szabad konfliktusmentessé retusálni - Fejtő újra kiadott, kiegészített könyveiben, interjúiban, majd halála után is nagy figyelemben részesült.319 Nem említve külön s még egyszer a pszichológusokkal kialakult kapcsolatokat analizáló izgalmas írásokat, Farkas Zoltán értékes Bartók-tanulmányára kell még felhívnom a figyelmet.320 173