Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
Tematizációk és narratívák a mai József Attila-recepcióban
hatásszerkezetet, benne a tudományos, a kommerciális és az ideológiai-politikai beszédmódokat is. A mikroszociológiai felmérések és köznapi vélekedések tematikai és érzületi csomópontjait aligha jogos iróniával kezelni: többnyire a József Attila-életmű valóságos kérdéseire reagálnak. S ha egyszer az olvasókat, illetve a bulvárt ez izgatja, nem hadakozni kell ellenük, hanem lehetőleg szakszerűen kielégíteni a kíváncsiságot és megkísérelni tudományos igényességű válaszokat adni a még nyitott kérdésekre. Mind a köznapi és populáris, mind a szakmai mezőben számos hiteles, de nem kevés hamis példa is akadt erre. Ebből a kulturális kontextusból, a mai recepciós olvasatok tényleges kereteiből indul ki Kappanyos András is népszerűsítő és értelmező miniportréjában. Az élet és mű viszonyát mérlegelve jut arra a következtetésre, hogy a személyiség sorsának „titkai" szinte mindenkit érdekelnek, még ha ezek „preirodalmiak" is: „ez a fajta érdeklődés is hozzájárul az író töretlennek tűnő népszerűségéhez. Ezek iránt a kérdések iránt az is érdeklődhet, akinek maga a költészet semmit nem mond, sőt a mítosszá emelt tragikus sors további érdeklődőket vonzhat, akár még külföldről is. Önmagában tehát nem káros a jelenség, bár visszatetsző, amikor egy szavalóversenyen boldog és elégedett kiskamaszok próbálják előcsiholni magukból a Kései sirató komor tragikumát."415 A centenárium nyilvánosságában öt témakör került a középpontba: eltérő arányban és hangsúlyokkal ugyan, de a rendezvényeken, a tudományos, a hétköznapi és köznyelvi, a mediális, valamint az ideológiai-politikai szférában egyaránt. Az öt életrajzi és sorsképlet, lírai élmény és verstípus, illetve ezek narratívái: (1.) József Attila betegsége és halála, (2.) a költő párkapcsolatai és szexualitása, (3.) istenélménye, (4.) nemzetfelfogása, (5.) s végül világnézete és politikuma, antikapitalizmusa és szocializmusa. Mindezekről a témákról, illetve a velük kapcsolatos szakmai vitákról és kultikus narratívákról részben írtam már e könyv korábbi fejezeteiben, most - lehetőleg elkerülendő az ismétléseket - egy más megközelítésből tekintem át őket. 1. A talán „legbulvárabb" téma a mostani centenáriumon is József Attila betegsége és halála volt; ez a „történet" do215