Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
A populáris, a mediatizált, a digitális és az iskolai József Attila
lai kánonokon túl is. Sikeres és nyertes sztárja - személyiségéből és tragédiájából eredően, érthető okokból - nem lehetett ezeknek az éveknek, az évtized „valóságshowjának", de vigaszágon, „közönségszavazattal visszahozott" füzérként, részvéttel és szeretettel övezett kultuszfiguraként igen is megerősödött jelenléte a kulturális és nemzeti emlékezetben. Ha egy mégoly korlátozott szemlézésre vállalkozom is József Attilának a populáris kultúrában tetten érhető sűrű jelenlétével kapcsolatban, hadd kezdjem azért a könyvvel. A mai magyar tömeges olvasási kultúrában - túl a már említett csökkenési, romlási jelenségeken, valamint a legigénytelenebb lektűrök és a ponyva dominanciáján - Wass Albert a sztár. Van körülötte egy meglehetősen erős, a jobboldali politika által is dagasztott kultusz, de immár szakszerűen éles kritikai reflexió szintén - ez utóbbiban nem a szerző politikai nézetei, eszmeisége, állítólag háborús, emberellenes tettei játsszák a döntő szerepet, hanem irodalmi színvonala, írásmódjának karaktere, világképe. Ezért is volt kissé biztató A Nagy íCönyv-játék kollektív „reality-show"jánalc kedveltsége és a nyertes művek (klasszikus magyar regények) listája. S még inkább a József Attila-olvasás és -ünneplés váratlan mértéke, amiből a tömegkommunikáció, valamint a már említett és említetlen botrányok is kivették részüket. Van egyébként, ahol - riasztó formátumtévesztéssel - a Wass Albert-kultuszra ültették rá József Attilát, másutt viszont a költővel akarták legitimáltatni az erdélyi írót.34 A tényleges József Attila-olvasás és -vershallgatás mértékét, minőségét természetesen ma még (ha egyáltalán) nem tudjuk fölbecsülni. Néhány nem reprezentatív minifelmérés35 azonban megerősíteni látszik ama sejtést, hogy a szélesebb közönség és a bulvárlapok ingerküszöbét József Attila vonatkozásában leginkább a Hobo-koncertek és a költő öngyilkosságát vitató Garamvölgyi-könyv, illetve az ehhez kapcsolódó viták érték el. Egy katartikus művészi produkció és egy vitatható „ügy". A közvélemény-kutatói kérdésre beugró legemlékezetesebb vers a Mama, majd az Altató (többen „Kis Balázs" címen emlegetik), s talán Koncz Zsuzsa dala jóvoltából is a Kertész leszek. Egyetemista, illetve értelmiségi körökben Jordán Tamás élő, illetve hang- és képrögzített versmondásait is gyakran említik. 33