Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
Kísérlet a filmes kultuszképzésre - Jelenczki István: "Eszmélet után"
kérdezője is. Tapasztalt filmrendezői és versszeretői otthonosságának a József Attila-életműben nemcsak örülhet irodalmár-jómagam, hanem tiszteletemet is kinyilvánítom iránta. De nem hallgathatom el (tűnjék bár pedantériának), hogy - túl a József Attila-interpretáció kiáltó egyoldalúságain - azért maradtak a filmben szakmai hibák, ami az elvárható kontroll hiányára vall. Csak két példát említek. Bagdy Emőke alaposan ismerteti a költővel részlegesen fölvett Rorschach-teszt félbehagyott jegyzőkönyvének az értelmezését, amelyet kolléganőjével, Láng Iringóval együtt készített. A jegyzőkönyvet Illyés Gyulánétól, az egykori Kozmutza Flórától kapták, s csak utólag tudták meg, hogy a tesztet - pontosabban egy részét - 1937 februárjában József Attilával végeztette el Flóra.108 Az interjúrészlet alatt bevágott képek között azonban mintha több olyan is lett volna, amely nem a Rorschach-teszt táblája. A másik feltűnő hiba líratextológiai. Tverdota György és Cserépfalvi Imre is szóba hozzák, előadóművész el is mondja a Meghalt Juhász Gyula című szonettet, amelynek egy rövidített, 8 soros változatát, egy szó módosítással József Attila a Cserépfalvihoz írott utolsó, öngyilkossága előtti leveléhez mellékelte - félreérthetetlenül a búcsú, a halál bejelentésének költői gesztusaként. Míg az 1937. áprilisi eredeti (már akkor is közös sorsképletet sejtető) vers 5-8. sora így hangzott: „[...] Sehol írt / nem leltél arra, hogy ne fájjon / a képzelt lein e földi tájon, / mely békén nyitja, lám, a sírt", addig a december 3-án elküldött első két versszak utolsó sora már így hangzik: „mely békén nyitja most a sírt". Minderről tehát a film rendezője is tud. Stoll Béla, a József Attila összes versei kritikai kiadásának szerkesztője 2005-ben immár önálló darabként és egyúttal József Attila utolsó, 641. verseként közli a [Szóla telefon...] kezdetű négysorost.109 Nos azok után, hogy elhangzik az eredeti vers, majd Cserépfalvi felolvassa a neki elküldött régiúj nyolcsorosat is, és Tverdota elmagyarázza az „utolsó vers"-jelenséget, Simon Péter elszaval egy harmadik variációt, ami pedig csak a rendező fejében született meg, tudniillik az eredeti 14 soros szonettet az aktualizáló mosttal. De térjünk vissza Jelenczki István vizuális elégiájának fő üzeneteihez, különös tekintettel a részletesen bemutatott Czeizel-summázathoz és a záróképsorhoz. Hogy ez a 71