Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
Bevezetés
mindennapjainkban, s korántsem csupán a sok iskola-, intézmény- és földrajzi név okán. A Gutenberg-galaxisnak elkötelezett értelmiségiekként is tudomásul kell vennünk (sőt pozitív értelemben fel is kell használnunk), hogy József Attila - a centenárium jóvoltából is - bevonult a fogyasztási és reklámbizniszbe, az élő, az elektronikus és a digitális tömegkultúrába, a hétköznapi és nyilvános (benne a politikai) közbeszédbe. A mai magyar nyelvhasználat reprezentatív beszéd- és írásmintavételek útján megvalósítható számítógépes elemzése adatszerű precizitással mutathatná ki, hány pontos és pontatlan József Attila-idézet van forgalomban; milyen szállóigék, szlogenek, kultikus trópusok, netalán nyelvi poénok köthetők - használóik tudtával vagy tudtán kívül - a költő szövegeihez. Örvendetesen nagy kört alkotnak a József Attila versei ihlette kortárs átiratok, lírai hommage-ok, paródiák, remixek és parafrázisok, az ünnepi és köznapi (olykor egyenesen diák-, sőt vulgáris) intertextualitás termékei - bizonyosan nem venné rossznéven őket a mókára, az indulatra, a gúnyra és öniróniára nagyon is fogékony szövegtulajdonos. Hogy „a magas- és a popkultúra" metszéspontján az elementáris tehetségre valló kortárs ihlet és az eredeti József Attila-vers ereje miféle pastiche-okra képes, arra briliáns példa Varró Dánieltől A Bús, Piros Vödör dala. Ez a könyvben, bábszínházban, CD-n és az interneten egyaránt terjedő, a felnőttek és gyerekek körében egyaránt fantasztikus sikert arató költemény valójában betét a Túl a Maszat-hegyen című verses regényben, de önállóan is megáll; alig tudom megállni, hogy ne idézzem.4 Szálazva-bontogatva a centenáriumi kínálat sűrű szövetét, természetesen megkerülhetetlen az oktatás és a tudomány József Attila-képe. Valamennyi tankönyv szigorú textuális elemzésére és reprezentatív oktatásszociológiai felmérésekre - no meg számtalan pedagógus- és diákinterjúra - lenne szükség ahhoz, hogy pontos képünk legyen: hatéves koruktól kezdve mit kapnak, sajátítanak el és élnek meg a XXI. század első évtizedének hazai diákjai József Attilától és József Attiláról. Ami pedig az irodalomtudomány József Attilával kapcsolatos évfordulós - vagy attól független - szakmai termését, nyilvánosságát és vitáit illeti: valójában még ez a szféra sem látható át teljesen, főleg a verselemzések és szövegértelmezések félelmetes burján15