Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
Jegyzetek
ami volt, van". A József Attila-emlékév krónikája. Élet és Irodalom, 2006. január 27. 10.; Tverdota György: „Szeressétek őt!" Francia kritikusok József Attiláról. Élet és Irodalom, 2006. április 7. 28.; Tverdota György előadása a József Attila-kutatás újabb eredményeiről a TIT Kossuth Klubjában 2005. május 6-án. [Kéziratos jegyzet.]; Tverdota György előadása az évforduló kulturális összképéről a József Attila Társaság közgyűlésén 2006. március 31-én. [Kézirat.]; Valachi Anna: Kollektív neurózis a József Attila-kultuszban. Spontán és irányított emlékezet - mélylélektani nézőpontból. Eső, 2007. 1. sz. 66-79. http://vfek.vfmk.hu/00000076/004.html#14; Veres András: Mindenhová és sehová. Eörsi Sarolta interjúja. Magyar Narancs, 2005. január 27. 8-9.; Veres András: A József Attila-kutatás dilemmái. In: Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolatjel, vízszintes a tested". Tanulmányok József Attiláról. Budapest, Kortárs - Mindentudás Egyeteme, 2005, 59-84. és 205-214.; Veres András: A kései korszak verstípusairól. Magyar Tudomány, 2005. 11. sz. 1415-1430.; Veres András: A József Attila Társaság tevékenysége és a 100 éves jubileum. In: Gábriel Tibor (szerk.): Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv III. Budapest, Budapesti Honismereti Társaság, 2007, 50-56.; A magam „előzetese" több tanulmánnyal is: Agárdi Péter:.....a multat be kell vallani". Nemzeti kultúra és baloldali tradíció. Budapest, Argumentum - Lukács Archívum, 2006, továbbá: Bulvártémák és politikai elbeszélések. Metszet a József Attila-centenárium nyilvánosságszerkezetéből. Mozgó Világ, 2006. 11. sz. 84-98.; „Meglett" könyv az értekező József Attiláról. Lengyel András: „...gondja kél a gondolatban". Forrás, 2006. 11. sz. 119-127. 4 Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen. Muhi Andás és a pacák birodalma. Verses meseregény. Budapest, Magvető, 2003, 86-87. 5 Bodor B.: József Attila - az eszményi és a létező. 684. 6Uo. 7N. Horváth Béla: A líra logikája. József Attila. Vö. Takács Ferenc: Egyensúlyban. Népszabadság, 2009. február 7. Hétvége, 11. 8 A kultuszok e létmódjait Dávidházi Péter definiálta (lásd alább). 9 Válogatott bibliográfia időrendben: Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje" A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Budapest, Gondolat, 1989; Tverdota György: A komor föltámadás titka. A József Attila-kultusz születése. Budapest, Pannonica, 1998; Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest, Atlantisz, 1999; Niedermüller: A nacionalizmus kulturális logikája... 91-100.; Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000; Rohonyi Zoltán (szerk. és előszó): Irodalmi kánon és kanonizáció. Budapest, Osiris - Láthatatlan Kollégium, 2001; György Péter: Memex. A könyvbe zárt tudás a 21. században. Budapest, Magvető, 2002; Bednanics Gábor-Kékesi Zoltán - Kulcsár Szabó Ernő (szerk.): Identitás és kulturális idegenség. Budapest, Osiris, 2003; Kulcsár Szabó Ernő - Szirák Péter 261