Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
Jegyzetek
Népszabadság, 2003. március 22. 30-31.; Károlyi Csaba: Non finito. Irodalmi beszélgetések. Budapest, Palatinus, 2003; Angyalosi Gergely: Romtalanítás. Budapest, Kijárat, 2004; Margócsy István: Hajóvonták találkozása. Budapest, Palatinus, 2003; Takáts József: Talált tárgy. [Interjúk, beszélgetések.! Pécs, Alexandra, 2004; Németh Zoltán: A széttartás alakzatai. Bevezetés a „fiatal irodalom" olvasásába. Pozsony Kalligram, 2004; Elek Tibor: Irodalom, politika, díjak. Élet és Irodalom, 2007. április 13.; Petőcz: Posztnemzeti irodalom! 12- 14.; Takács Ferenc: Mobilis in mobile. Budapest, Jószöveg, 2008; Esterházy Péter: Magyar avagy Rubin Szilárd külföldi sikere. Élet és Irodalom, 2009. április 17. 3-4.; Németh Zoltán: „Komolyhon tartomány". (A kortárs magyar költészet alternatív paradigmájának vázlata.) Palócföld, 2008. 1. sz. 44-48.; Kappanyos: A magyar irodalom képes atlasza; Szondi György - Vincze Ferenc (szerk.): Súlyok és hangsúlyok. írások az utóbbi két évtized magyar irodalmáról (1989- 2009). Budapest, Napkút, 2009; Margócsy István (szerk.): Margináliák. Budapest, 2000-Palatinus, 2009. 348 Pomocáts Béla: Egyensúlykeresőben. Angyalosi Gergely Komlós Aladár-díja. Élet és Irodalom, 2006. december 15. 9. 349 Sári B.: A hattyú és a görény. 23. 35u Gintli Tibor - Schein Gábor: Az irodalom rövid története II. A realizmustól máig. Pécs, Jelenkor, 2007, 396-403. 351 Uo. 352 sőtér István (főszerk.): A magyar irodalom története. I-VI. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964-1966. 353 A fiatal olvasók kedvéért: a szakmai szleng nevezi így zöld borítója miatt. 354 Tverdota: Létösszegző versciklus a pálya fordulóján. 277- 290.; Szegedy-Maszák Mihály: A szerző önazonossága József Attila életművében. 171-198. és 224-227., valamint: Szegedy-Maszák- Veres: A magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig. 291-309. A háromkötetes gyűjteményről egyébként éppen hogy csak kezdenek kibontakozni a viták, az eddig megjelent igényes kritikák közül egyre hivatkozom, amely elméleti-esztétikai tételeivel a József Attila kapcsán zajló teoretikus és módszertani vitához is hozzászól: Poszler: A többes szám irodalomelmélete. 27-28. 355 Németh Andor: József Attila. Kolozsvár, Polis, 2005; Szabolcsi: József Attila élete és pályája■, N. Horváth Béla: József Attila. Horpács, Mikszáth, 2001; Valachi Anna: József Attila. Budapest, Elektra Kiadóház, 1999,- Balogh: József Attila: Tverdota György: József Attila. Budapest, Korona, 1999. ass bokay Antal három könyve: Eszmélet. Tárgyi-poétikai fantázia egy költői életműről. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2002; József Attila poétikái. Budapest, Gondolat, 2004; Ura és modernitás - József Attila én-poétikája. Budapest, Gondolat, 2006. Tanulmányai és előadásai a centenárium időszakában: Szelf-analízis és versépítés József Attila költészetében. Thalassa, 2005. 2-3. sz. 5-47.; „Batu 292