Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
Függelék
Zsák Judit József Attila külföldön és idegen nyelven A 2005-ös József Attila-évforduló, illetve az azt megelőző és követő néhány év - vagyis az ún. „hosszú centenárium" kulturális, irodalmi és tudományos eseményei nemcsak Magyarországon számítottak fontosnak, hanem jelentős nemzetközi dimenziójuk is volt. A centenárium egyrészről jó alkalmat adott arra, hogy a külföldön élő magyar kisebbségek is méltó módon megünnepelhessék József Attilát, méghozzá úgy hogy ez az alkalom valóban a nemzeti emlékezet egy fontos darabját, az átélhető és eleven kulturális örökséget képviselje. Másrészről a centenárium apropóján létrehozott, illetve támogatott külföldi rendezvények és kiadványok, illetve a külföldi magyar intézetek ilyen irányú aktivitása lehetővé tette és ösztönözte, hogy József Attila újra a nemzetközi figyelem középpontjába kerüljön. A Nemzeti Emlékezet Program keretében lebonyolított József Attila-emlékév nemzetközi elismertségét az is nagyban növelte, hogy az UNESCO felvette József Attila születésének centenáriumát azon nevezetes évfordulók listájára, amelyek megünneplését valamennyi ENSZ-tagállamnak javasolta.1 Sőt, az UNESCO 2005. március 21-én még a költészet világnapját is József Attilával ünnepelte. Természetesen - ahogy már e könyv előszava is hangsúlyozta - József Attila külföldi recepciója, a vele kapcsolatos tudományos kutatások eredményei, a szakmai és laikus közönség József Attila-élményénelc és -értelmezésének alakulása nem köthető mechanikusan és kizárólag a centenáriumhoz. Ezt bizonyítja többek között az évtized során megjelent számos új fordításkötet (felsorolásuk a Mellékletekben található), továbbá a külföldi József Attila-recep-307