Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
Függelék
költeményeket vártak e kötetektől.6 Szegedy-Maszák szerint legalább ilyen értelemben vitték félre a József Attilaéletmű külföldi befogadását az ideológiai szempontok, hiszen a második világháború után a József Attila értelmezésében mutatkozó „torzítások ártottak az életmű megítélésének, nemcsak Magyarországon, de még külföldön is. Stephan Hermlin, az egykori Kelet-Németország hivatalos szerzője a pártosság jegyében válogatott verseiből, és a tőle vagy munkatársaitól származó fordítások aligha győzhettek meg bárkit is arról, hogy József Attila jelentős költő volt."7 Noha van igazság Szegedy-Maszák álláspontjában, megjegyzendő, hogy a proletárköltő-értelmezés fordítástörténeti és József Attila-népszerűsítési szempontból azért hozott pozitív eredményeket is, gondoljunk csak Paul Éluard nagy jelentőségű Anyám-fordítására. De a fordítások minősége önmagában, az ideológiai szempontok nélkül is meghatározta, hogy mit gondoltak a külföldi olvasók József Attila költészetéről. E szempontból nagyon elgondolkodtató például az, amit Ferenczi László idéz föl a görög költő-műfordítóval, Yannis Goumasszal folytatott beszélgetéséből: „T. S. Eliot, Valéry, Éluard, Auden, egymást folytatva idézünk verseikből, és fenntartásaink, komoly fenntartásaink is közösek. Goumas hirtelen megkérdezi: József Attila ugye géniusz volt. Ez valami egészen más, definiálhatatlan minőséget jelent. T. S. Eliot, Valéry Éluard, Auden költők voltak, a közös kultúra részei. József Attila géniusz volt. Az olasz fordítások döbbentették rá, az angol, francia és görög fordítások csak arról győzték meg, hogy érdemes olvasni, noha ez is nagyon sok."8 A József Attila-centenárium alkalmából készített és megjelentetett legújabb műfordítások, válogatások közreadói közül többen is megfogalmazták annak az igényét, hogy az új kiadványok segítségével a korábbi próbálkozásokhoz képest tegyünk komoly lépéseket „az igazi József Attila ” külföldön való megismertetése és elismertetése felé. Mindezt pedig azzal a céllal tegyük, hogy az adott nyelvterületek olvasóközönsége az addigiaknál minden szempontból sokkal teljesebb képet kaphasson József Attila tematikai, formai és műfaji szempontból rendkívül sokszólamú és gazdag életművéről. Az „igazi József Attila" bemutatására való törekvés tulajdonképpen egybecsengett azzal, amit Tverdota György 310