Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
Függelék
nem voltak megfelelő szinten megoldva. A válogatás minden eddiginél jóval teljesebb és megfelel a korszerű József Attila-képnek. Emellett fölvettem a kötetbe azokat a korábbi fordításokat, amelyek ellen nem volt kifogás."20 József Attila újrafordításán, művei poétikai sajátosságainak mind tökéletesebb megfejtésén és idegen nyelven való hiteles tolmácsolásán túl egyre többször megfogalmazódik a lírai korpusz teljes idegen nyelvű bemutatásának, valamint a lírai és prózai műveket szintetizáló kiadások készítésének szándéka is. Elsőként említendő Báthori Csaba monumentális vállalkozása, József Attila minden versének és verstöredékének német nyelvű fordítása (Dániel Muth fordítói álnéven). Báthori 2005-ben megjelent Szeretném, ha vadalmafa lennék (Ein wilder Apfelbaum will ich werden) című könyve a centenárium legnagyobb szabású József Attila-fordításkötete volt a nemzetközi mezőnyben.21 A szintetizáló kiadások alapgondolata az volt, hogy a költeményeken túl - az „igazi József Attilát", a teljes, komplex életművet megismertetendő - prózai művek is kerüljenek be a válogatáskötetekbe, s a külföldi olvasók ezen szövegeket is ismerjék meg az életmű elidegeníthetetlen részeként. A brit József Attila-kiadás igen sikeresnek bizonyult e tekintetben, hiszen Thomas Kabdebo szerkesztésében megvalósult egy új, szintetizáló célzatú válogatás, amely a versek mellett prózai műveket is bemutat, kiegészítve a komplex József Attila-értelmezés egy-egy fontos adalékával, például pszichoanalitikai témájú vagy József Attila előtt tisztelgő, más ismert költőktől származó szövegekkel. A kötet, melyet mindenképpen az új szemléletmódot megvalósító külföldi József Attila-recepció tiszteletre méltó kezdeményezéseként kell értékelnünk, már nem a centenárium évében jelent meg, hanem József Attila halálának 70. évfordulójára állított emléket.22 Szintén az életmű teljesebb megismertetésére törekedtek az olyan válogatások, mint amilyen például a 2005-ben kiadott Aimez-moi című, minden eddiginél gazdagabb francia válogatás. A kötet több mint négyszáz József Attila-versfordítás és néhány prózai írás közlésével, valamint a megértést segítő bevezető szövegekkel és jegyzetapparátussal elsőként próbálta meg a majdnem teljes lírai korpusz francia nyelven való összefoglalását.23 A kötet pozitív francia kritikai 315