Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet. Egy irodalmi centenárium tükre és anatómiája - Critica (Budapest, 2010)
Függelék
visszhangja és a József Attila költészete iránt tanúsított addigi mérsékelt francia érdeklődés jelentős mértékű felélénkülése azt bizonyította, hogy a szintetizáló próbálkozás igen jól sikerült.24 A centenárium apropóján e köteten túl is gazdag francia József Attila-konjunktúm bontakozott ki, amely méltó módon folytatta és meg is újította azt a francia József Attila-recepciót, amelynek magas mércéjét egykor Jean Rousselot József Attila-tanulmányai és - a többek által élete főművének tartott - József Attila-fordításai állították fel. Erről tanúskodott a Párizsi Magyar Intézet nagy jelentőségű kiadványa, a Kassai György és Tverdota György által szerkesztett Le génié de la douleur. Nouveaux regards sur Attila József című tanulmánykötet,25 továbbá a Mihályi Gábor26 és a Gorilovics Tivadar27 szerkesztette kétnyelvű kötetek. És természetesen ide tartozik az eredetileg Szabolcsi Miidós által szerkesztett 1982-es József Attila Párizsban című kötet új kétnyelvű kiadása is.28 Sajnos azonban nem minden esetben tudtak megvalósulni a centenárium ünneplésére tervezett nagyszabású szintetizáló kiadások. Elgondolkodtató például, amit Kassai György írt egy eredetileg szépreményű, de jórészt meghiúsult francia kiadás kapcsán: „a kiadó vállalkozott egy teljes József Attila-kötet kiadására, amelybe a kezdet kezdetén a prózai műveket is bele akarta venni. Aztán szép lassan meghátrált, a prózai művek közül csak az életrajziakat akarta megjelentetni, azután pedig a Szabad-ötletek jegyzékéről is lemondott."29 Szintén a Szabad-ötletek fordításának kiadása, illetve az emiatt kibontakozó jogvita okozott fennakadást a Vjacseszlav Szereda-féle új orosz József Attila-válogatás szerkesztésekor. A válogatásba - az „igazi József Attila" megismertetése szellemében - a Szabad-ötletek is beletartozott volna, melynek szövegét teljességében addig nem ismerhette az orosz olvasó.30 A kötet a kiadóban már nyomdai előkészítés alatt volt, s azt tervezték, hogy bemutathatják a 2005. december 3-i moszkvai könyvvásáron, amikor József Attila örököseinek nevében szerzői jogi kifogást emelt ellene Makai Ádám, aki „kegyeleti okokból" nem engedélyezte a szöveg centenáriumi közlését. A kötet végül csak 2006 februárjában jelenhetett meg 2005-ös keltezéssel, a Szabad-ötletek nélkül. Nagy kár a 316