Agárdi Péter: Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások 1847–2014 (Budapest, 2015)
A KONZERVATÍV, KERESZTÉNY-NEMZETI KULTÚRAFELFOGÁS - 1990 után
67 tragédiájára is alludál, hiszen több évtizedes munkával nemrég fejezte be a klasszikus drámai költemény animációs filmváltozatát – ennek a tiszteletre méltó művészi alkotásnak a kritikus szellemű vizuális esztétikai és gondolati elemzése azonban más lapra tartozik. Vitára méltó e tételsor egyik vagy másik eleme, főleg eredendő globalizációellenessége és egyáltalán nemzetfelfogásával, de egy, a mediális és mobilkommunikációs kultúraváltással azonosulni nem tudó konzervatív alkotó világképét végül is tisztelettel érdemes reflektálni. Hasonló, egyetértve vitatkozó az olvasatom Nyilasy Balázs irodalomelméleti esz széjéről,106 hiszen ebben azt a posztmodernnek mondott irodalomtudományi kánont, válságkultuszt és módszertant bírálja a szerző, amelyik a művészetből, az esztétikai értékből ki akarja lúgozni a valóságvonatkozást, a referenciát. S amely felfogással más, baloldali ihletettségű iskolák is vitatkoznak, ha nem is elsődlegesen ugyanezekkel az érvekkel.107 Elsősorban történészként foglalkozik a kultúrával, kultúrafelfo gásokkal az igényes és demokrata konzervativizmus eszmeköréből Gyurgyák János. Monográfiáinak108 szemléletével, egyes állításaival többen vitatkoztak s vitatkoznak (olykor e könyv szerzője is), de teljesítménye nem csupán tiszteletre méltó a más világnézetű és történelemszemléletű kultúrafelfogások képviselői számára, hanem termékenyítően tanulságos is. A kultúraváltást és a globalizációt alapvetően pesszimista módon közelítő, aggodalmaskodó konzervatív értelmiségi diskurzus109 – ha számos elrajzolással, sérelmi hangulatkeltéssel, de – jogos aggodalmakat is felvet a „másként gondolkodók”, azaz a liberális és baloldali szemlélet számára. Egy korszerű, toleráns és demokratikus attitűddel párosuló konzervativizmusra a többi kultúrafelfogásnak s egyáltalán az egész magyar szellemi életnek is „szüksége van”, ahogy a konzervatív politikai gondolkodás jövőjéről folyó diskurzus is közérdek, szellemi kihívás. 110 Az már más helyzet, amikor ez a konzervatív előjelű kultúrkritika erőteljes hatalmi ambícióval, sőt szűkítő, már-már kirekesztő politikával párosul. Erre is meglehetősen sok példa van a XXI. század elején. Csak egyet említek. A baráti-világképi-106 Nyilasy Balázs, Mennyi az új a Nap alatt? Töprengések kultúratudományi, irodalomtudományi paradigmák ürügyén, Magyar Művészet, 1. sz. 2013. december. 71–76. 107 Lásd például Tverdota György és Veres András tanulmányait, vitacikkeit: in Veres András (szerk.), Az irodalomtörténet esélye. Irodalomelméleti tanulmányok, Budapest, Gondolat, 2004; Prágai Tamás (szerk. ), „Mint gondolatjel, vízszintes a tested”. Tanulmányok József Attiláról, Budapest, Kortárs– Mindentudás Egyeteme, 2005. 108 Gyurgyák János, A zsidókérdés Magyarországon, Budapest, Osiris, 2001; Uő , Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története, Budapest, Osiris, 2007. Lásd hozzá Komo róczy Géza tanulmányértékű bírálatát (Élet és Irodalom, 2007. december 14. 27.) és Egry Gáborét (Múltunk, 2008. 2. sz. 272–279.); Gyurgyák János, Magyar fajvédők. Eszmetörténeti tanulmány, Bu dapest, Osiris, 2012. 109 Például ifj. Fasang Árpád (szerk.), Az (magyar) értelmiség hivatása . Tanulmányok, vallomások, elemzések, levelek. Hetven magyar értelmiségi írásai, Budapest, Mundus Egyetemi Kiadó, 1997. 110 Számos publikáció és vita mellett egy színvonalas szakmai tanácskozás is vállalkozott erre 2013. október 4–5-én, Szentpéteri Nagy Richard szervezésében; anyagai egyelőre nem hozzáférhetők.