Antal Attila - Földes György (szerk.): Holtpont. Társadalomkritikai tanulmányok Magyarország elmúlt 25 évéről - Társadalomelméleti Műhely (Budapest, 2016)
Indentitás, kultúra, emancipáció
érvényesüljön, amely egy változatlan nemzeti kánonhoz illeszti hozzá a kisebbségek elitje által kanonizált szövegeket, hanem a transzformatív természetű, amely a tanterv alapos átalakítását szorgalmazza, hogy ténylegesen be tudja fogadni a kulturális sokféleség tényét (Banks nyomán: Feischmidt-Vidra, 2011: 60.). Nemcsak az oktatásban, hanem a közéletben is meg kell tehát haladni a különbségelvű, a különbségeket megerősítő és az egyenlőtlenségeket legitimáló normatív multikulturalizmust. A kritikai multikulturalizmus olyan elméleti perspektívát kínál, mely „visszautasít minden olyan »gettósító« jellegű diskurzust, amely az egyes csoportokat [azaz »kultúrákat«] elszigetelve vizsgálja" (Turner, 1997: 117.), és a kulturális sokféleségre alapozva, a többség-kisebbség viszonyrendszer bevett fogalmait megkérdőjelezve próbál egy nyitottabb és demokratikusabb közös kultúrát építeni. IRODALOM Achim, Viorel (2001): Cigányok a román történelemben. Budapest: Osiris Kiadó Balázs Géza (2007): Hatalom és helyesírás. Magyar Nyelvőr, 2007/4. 402-413. Balázsi József Attila (2001): A cigány szó és származékai pejoratív kifejezésekben. Magyar Nyelv, 2001/3. 313-324. Balogh Lídia (2012): Jog a kultúra őrzésére vagy ürügy a szegregációra? A roma nemzetiségi oktatás mint kétélű kard Magyarországon. Pro Minoritate, 2012/2. 207-223. Balogh Lídia és mtsai. (2013): Civil társadalmi jelentés a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megvalósításáról Magyarországon 2012-ben. Budapest: Decade of Roma Inclusion Secretariat Foundation Barth, Fredrik (1996): Régi és új problémák az etnicitás elemzésében. Regio, 1996/1. 3-25. Bass László-Darvas Ágnes-Dögei Ilona-Ferge Zsuzsa-Tausz Katalin (2007): A szegénység és kirekesztés változásai. 2001-2006. Budapest: MTA KTI Gyerekprogram Iroda Bernáth Gábor (2003): Hozott anyagból. A magyar média romaképe. Beszélő, 2003/6. 38. Bernáth Gábor (2012): A 3200 kiskirályságtól a szimulált esélyegyenlőségi politikáig. Fundamentum, 2012/2. 24-28. Bernáth Gábor-Messing Vera (2012): Szélre tolva: Roma médiakép 2011. Médiakutató, 2012/1. 71-84. Beszámoló. A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február-2005. február). Budapest, 2005. Binder Mátyás (2008): A roma nemzet - történeti és kulturális antropológiai keresztmetszetben. Eszmélet, 2008/77.130-160. Binder Mátyás (2009a): „A cigányok" vagy a „cigánykérdés" története?Áttekintés a magyarországi cigányok történeti kutatásairól. Regio, 2009/4. 35-59. Binder Mátyás (2009b): Beások, etnikai mobilizáció és identitás. Kisebbségkutatás, 2009/2. 207- 228. Binder Mátyás (2010): A cigányokról alkotott történeti kép változása a rendszerváltás tükrében Szlovákiában és Magyarországon. In: Krausz Tamás-Mitrovits Miklós-Zahorán Csaba (szerk.) (2010): Rendszerváltás és történelem. Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról. Budapest: L'Harmattan Kiadó - ELTE BTK, 313-343. Binder Mátyás (2013): „Közös a kultúránk, az eredetünk és a nyelvünk, egy nemzet vagyunk". A roma nemzeti narratíva vitatott kérdései a történetírás tükrében. In: Szalai László (szerk.) (2013): A nemzeti mítoszok szerkezete és funkciója Keíet-Európában. Budapest: L'Harmattan Kiadó ELTE BTK, 99-120. 271